Századok – 1979
Közlemények - Gyarmati György: Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez (1946) 513/III
518 GYARMATI GYÖRGY A reformjavaslat gyökerei Erdei Ferenc két világháború közötti falukutató, szociográfiai tevékenységéig, illetve annak egyik állomásáig, az 1939-ben megjelent Magyar Város-ig nyúlnak vissza. E mű egyik alfejezetében (Országépítés városokkal) vázolja az említett közigazgatási koncepció első variánsát. 1945-ben belügyminiszteri kinevezését követően fordul újra e kérdés felé, s megkezdi egy közigazgatási reform kidolgozásának megszervezését. A munkálatokban legfőbb segítője egykori szegedi iskolatársa, Bibó István — parasztpárti politikus, aki a korabeli Valóság, illetve Válasz hasábjain vitatott, de elismerten érdekes elemzését adta a korabeli politikai viszonyoknak — s aki ekkor a belügyminisztérium közigazgatási főosztályát vezette. Bibó — akinek ezirányú tevékenységéről Erdei Ferenc a későbbiekben is elismerően nyilatkozott — a közösen kidolgozott tervezet alapvető kérdéseit vitte azután 1946 elején a Jogi Reformbizottság elé. A Jogi Reformbizottságot az ideiglenes nemzeti kormány 4.470/1945. ME sz. rendeletével hívta életre, „Magyarország jogrendjének demokratikus szellemű átalakítása céljából.”13 Feladatává tette a jogrendszerünkben szükségesnek mutatkozó reformok, jogszabályok előkészítését, a kormány által készített jogszabálytervezetek véleményezését, s a jogélet területén felvetődő konkrét kérdések megvitatását. A bizottság 1945 júliusában kezdte meg működését.14 A testület tagjai sorából dr. Riesz István igazságügyminisztert elnökké, Beér Jánost pedig jegyzővé választotta.15 A közigazgatás átfogó reformjának kérdése a bizottságban először 1945 végén vetődött fel. A december 15-i ülésen, ahol a Jogi Reformbizottság megalakulása óta végzett tevékenységének értékelése volt napirenden, Harrer Ferenc megállapította, hogy „a bizottság eddig néhány, a demokratikus politika szempontjából sürgősen kívánatosnak tartott — részben közjogi, részben magánjogi — jogviszonyt rendezett,16 . . . tárgyilag 1 3 Az INK 4.470/1945. ME sz. rendelete. Magyarországi Rendeletek Tára 1945. II. kötet 559. 1 4 A Jogi Reformbizottság (a továbbiakban JRB) tevékenységét 1945. augusztus 11-től kísérhetjük a jegyzőkönyvek alapján figyelemmel. A megmaradt jelenléti ívek tanúsága szerint azonban a bizottság már ezt megelőzően megalakult, hiszen vannak jelenléti ívek 1945. júl. 8, 18, 21, 28, valamint augusztus 4-i keltezéssel is, de hogy ezeken az üléseken milyen kérdésekről tárgyaltak, jegyzőkönyvekkel dokumentálni nem tudom. Ebben az évben a testület tagjai voltak; dr. Bacsó Ferenc, igazságügy minisztériumi osztályfőnök, dr. Beér János, székesfővárosi tiszti főügyész, dr. Bibó István, belügyminisztériumi főosztályvezető, dr. Bojta Béla, miniszterelnökségi államtitkár, dr. Feri Sándor, MKP KV. Jogi Osztályának vezetője, dr. Harrer Ferenc címzetes, nyilvános, rendes egyetemi tanár, dr. Kádár Miklós, ügyvéd, dr. Moór Gyula, nyilvános, rendes egyetemi tanár, dr. Pfeiffer Zoltán, igazságügyminisztériumi államtitkár, dr. Riesz István, igazságügyminiszter, dr. Szebenyi Endre, belügyminisztériumi főosztályvezető, dr. Szladits Károly (nyugalmazott) nyilvános rendes egyetemi tanár, dr. Domokos József legfőbb államügyész, dr. Szitás Jenő belügyminisztériumi osztályvezető, valamint dr. Láng Lajos, dr. Marton János, dr. Kecső István és dr. Thury Sándor Kornél. 1 5 Beszámoló a Jogi Reformbizottság megalakításáról és 1945. évben kifejtett munkájáról. A Jogtudományi Közlöny Nemzetközi és reformbizottsági állandó melléklete. (Szerk: dr. Beér János, dr. Névai László,dr. Szebenyi Endre). 1-2. o. Jogtudományi Közlöny, 1946/1. A JRB iratai 1945. 16 A bizottság 1945-ben a következő kérdésekkel foglalkozott:- a katonai bűnvádi eljárás reformja- közjogi címek adományozása
