Századok – 1979
Közlemények - Kelemen Elemér: A népoktatási törvény és a népiskolai hatóságok 478/III
A NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY 511 A viták ebben az időszakban egyrészt az előírt iskolabővítések mértéke és költségvállalása körül folytak, s többnyire kompromisszummal végződtek.1 24 A másik „harci terület” a tankötelezettség és az iskolamulasztások értelmezése, a nyilvántartás és a büntetés — fentebb már vizsgált — kérdése. A katolikus egyház részéről ezek az évek a fejlődés és a fejlesztés szükségességének a felismerését, a népoktatás feltételeinek bizonyos mérvű, kétségtelenül a körülmények által kikényszerített javítását, a népiskolai törvénytől fenyegetni vélt hatalmi pozíciók megszilárdítását jelentették. Az egyház végeredményben nyert a törvény végrehajtásával; s a némiképpen „korszerűsített” népiskolák révén mindeddig elképzelhetetlen módon és mértékben növelhette meg ideológiai befolyását a dolgozók, elsősorban a parasztság tömegeire. Az 1868-tól 1873-ig tartó „passzív ellenállás” éveit a csendes alkalmazkodás időszaka követte, amelyből szokatlan módon csengett ki Sterba János lakócsai plébános harcias támadása az egyházi érdekek csorbítása, az okvetetlenkedő állami felügyelet és a „megye indolentiája” miatt. Indulatai mögött joggal feltételezhetjük azonban a horvát nemzetiségi érdekek képviseletét a vitát kiváltó iskolalátogatói jelentésből kitűnő le becsüléssel és a nyíltan hangoztatott magyarosító programmal szemben.125 Az első évek gyakorlatának áttekintése természetesen kevés ahhoz, hogy egy ilyen fontos közigazgatási intézkedés mérlegét megvonhassuk. Az eddigiek alapján is megállapítható azonban, hogy a népiskolai hatóságok korábbinál egységesebb, a kialakuló polgári közigazgatás rendszerébe illeszkedő szervezete megfelelő eszköznek ígérkezett a népiskolai törvény végrehajtásához. Az intézkedések nyomán további lassú fejlődést figyelhetünk meg a népoktatás terén Somogy megyében is.126 A változás előnyei közé sorolhatjuk azt, hogy a középfokú tanügy igazgatási szerv, a tanfelügyelőség közvetlen kapcsolatba került a megyei önkormányzattal s annak végre-124PI. SML: Kgb. iratok: 552, 592, 617/1877., 1164/1878., 1263/1879. - Kaposvári], szbírói iratok. 1951/1877; 226, 3210/1880. l25SML: Kgb. iratok. 263, 328/1879. - (Sterba a közigazgatási bizottsághoz és a VKM-hez küldött feljelentésében az egyházközség iskoláiról kedvezőtlenül nyilatkozó ideiglenes iskolalátogató felmentését kérte.) - Vö.: Hegyessy jelentésének bevezető részével. - Somogy, 1878/27. sz. (VII. 2.). 126Enől tanúskodik áttekintésünk néhány, a népoktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlődését, valamint az iskoláztatás kedvező alakulását bizonyító adata: 1869 1876 1880 Az iskolák száma 368 369 385 A tantermek száma 407 450 477 A tanítói lakások száma 357 364 394 A tanítók száma 431 436 464 Az iskolai könyvtárak száma 19 24 66 Az iskolába járó tankötelesek aránya 60,38% 85,53% 89,39% — ezek közül télennyáron iskolába járt 59,67% 71,12% 77,11%
