Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
468 TILKOVSZKY LÓRÁNT A vadászat címén szeptember 16—21 közt Magyarországon tartózkodó, s ennek során 20-án Budapesten Bleyert is felkereső Franz Papen alkanccllárral másnap, 21-én, beszélgetést folytatott Gömbös is, aki ezt a találkozást elsősorban a német kisebbséggel kapcsolatos problémák megvitatására használta fel. A miniszterelnök meglehetősen éles hangon kelt ki az alkancellár előtt Bleyer ellen, kijelentve: nem hajlandó elismerni a magyarországi németség vezérének azt, aki állandóan Berlinben kér utasítást. Papen sietett biztosítani Gömböst: „a német kormány gondoskodni fog arról, hogy az itteni német kisebbségek minden tekintetben lojálisán viselkedjenek a magyarokkal szemben”; ő maga is ilyen értelemben instruálta most Bleyert. Kérte a miniszterelnököt, hogy - az egyetemi tanévkezdésre való tekintettel — vegye elejét a Bleyer-ellenes tüntetések esetleges megújulásának, mert az Németországban rendkívül rossz benyomást keltene. Gömbös azzal kapcsolatos tiltakozására, hogy a külföldi németséggel foglalkozó birodalmi szervezetek ösztöndíjakat folyósítanak magyarországi német fiatalok németországi tanulmányaira, Papen kilátásba helyezte, hogy „amennyiben a jövőben ilyen stipendiumokat osztogatnának, ezt minden egyes esetben a magyar kormány tudomására fogják hozni”. Ami a magyarországi német iskolakérdést illeti, Gömbös úgy nyilatkozott, hogy csak B- és C-típusú iskolákat hajlandó megengedni, mert nézete szerint „a német kisebbség érdeke az, hogy megtanuljon tisztességesen magyarul, nem lévén különben abban a helyzetben, hogy Magyarországon kenyerét megkeresse”. Gömbös ezúttal sem mulasztotta el továbbá, hogy szóvá tegye az elcsatolt területeken élő német kisebbségek magyarellenes politikai magatartását.1 2 5 Papen a magyar külügyminiszterhez, Kányához intézett szeptember 25-i levelében közölte, hogy magyarországi látogatásáról vissza érke zve, előterjesztést tett Hitlernek. „A kisebbségi kérdés jövőbeni kezelése tekintetében is teljes az egyetértés” ~ írta —, de elvárják, hogy lehetővé tegyék Bleyer professzor oktatói tevékenységének folytatását.1 26 Kussbach és Rothen kapcsolatba léptek a magyar diák szervezetekkel, s azokban szeptembertől kezdve több előadást tartottak „Bleyer professzor és a magyarországi német kisebbség” címmel, hogy felvilágosításaikkal a vele és törekvéseivel szemben megnyilvánuló ellenszenvet és indulatokat csökkentsék. Előadásaik visszhangjával nem voltak elégedettek, de a Bleyer elleni tüntetések mindenesetre elmaradtak, s ebben a bölcsészkari dékán, Kornis Gyula határozott fellépésének volt szerepe.1 27 Hitler szeptember 20-án, tehát Papen magyarországi tartózkodása idején fogadta a berlini magyar követet. Masirevich a magyarországi német kisebbség kérdésében, amelyet úgy jelölt meg a kancellár előtt, mint „a magyar-német barátság ápolásának legkényesebb pontját”, a Teleki Páltól nemrég kapott felvilágosítások és tanácsok szerint érvelt. Rámutatott arra, hogy a legfőbb cél mindkét részről a két ország jó viszonya. Ezt feltétlenül veszélyezteti az a német nemzeti öntudatosító, regermanizációs agitáció, amelyet Németországból jött VDA-emberek és hazai német kisebbségi vezérként fellépő stréber elemek folytatnak a már több generáció óta magyarrá vált németek között, hiszen I25OL Küm. pol. 168. cs. 21/7. tétel 2776/1933. Kánya napijelentése a Gömbös-Papen megbeszélésről. Bp. 1933. szept. 21. 126OL Küm. pol. 168. cs. 21/7. tétel. 2776/1933. Papén levele Kányához. Berlin, 1933. szept. 25. 127Nation und Staat, 1933/1934. évf. 127-129, 165-167. Die Lage. Ungarn.
