Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
426 TILKOVSZKY LÓRÁNT a német üdülőhelyeket, vendéglőket, üzleteket, hogy ezzel is a németséget támogassa. Legyen óvatos: ne tegyen, ne mondjon semmi olyant, aminek káros visszahatása lehet a külföldi németségre. Legyen tagja a VDA-nak; úti tapasztalatait ott értékesítse.15 A „néptudományrór és „népközösségrőV folytatott viták konzekvenciái A német „nép- és kultúrtalaj-kutatás” eredményeinek publikálására az előző évben indult kiadvány sorozat keretében, amelynek szerkesztő bizottságában Jakob Bleyer is helyet foglalt, elsőnek a berlini egyetem magyar intézete asszisztensének, Otto-Albrecht Isbertnek a délnyugati magyar középhegység német paraszti településeiről készített munkája jelent meg.16 A magyarországi kutatásaiban Bleyer által támogatott néprajzföldrajz-szakos szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy a választott területtel mint az ottani németek életterével, mint népcsoportterülettel foglalkozva, kidolgozza a népinémet állományfelvétel rendszerét, a német településterületek tervszerű számbavételének tudományos módszerét. Térképre is kivetített eredményeit a kartográfus Gottlob Schuon, akit szintén Bleyer pártfogolt magyarországi tanulmányútján, a jövőre nézve irányt adónak nyilvánította a német „néptalajkutatás” számára. Az anyanyelvi statisztika alapulvételével készült magyarországi néprajzi térképek ellenében nagy jelentőséget tulajdonított a minél részletesebb magyarországi német ,,néptalaj’’-térképeknek, amelyek a német származást tekintik meghatározónak, s amelyek a településszegény vidékeket is, mint német szórvány-települések „életterét”, zárt népcsoportterületként tüntetik fel.17 Egy ugyancsak Bleyer védőszárnyai alatt Magyarországon tanulmányutat tevő harmadik németországi kutató, Gottlob Holder nevéhez fűződik az alsó-baranyai németség településterületét bemutató részletes térkép elkészítése.1 8 1 5Richard Csáki: Deutsche Wegweiser. Grenz- und auslanddeutsches Reisehandbuch durch Europa. Berlin-Charlottenburg. 1932. 16Otto-Albrecht Isbert: Das südwestliche ungarische Mittelgebirge. Bauernsiedlung und Deutschtum. (Deutsche Hefte für Volks- und Kulturbodenforschung. Nr. 1.) Langensalza-Berlin- Leipzig. 1931. 17Gottlob Schuon: Die kartographische Behandlung des ungarländischen Deutschtums. In: Festschrift für Carl Uhlig. Öhringen. 1932. 273-278. 1 8 Gottlob Holder: Das Deutschtum in der unteren Baranya. Stuttgart. 1931. Ezek a munkálatok magyar részről megdöbbenést keltettek; a Magyar Szemle szerkesztősége magát Isbertet kérte fel, hogy egy cikk keretében világítsa meg a magyar közönség előtt, „miként nézik művelt birodalminémet körök a hazai németséggel kapcsolatban általában a német-magyar viszonyt”? A folyóiratot szerkesztő Szekfű Gyula megjegyzése szerint „hogy ezt megtudjuk, arra ma talán még nagyobb szüksége van a magyarságnak, mint bármikor előbb, hiszen a nemzetiszocializmus németországi előretörésével kapcsolatban el lehetünk készülve aktívabb német politikára azon népekkel szemben, melyek között német kisebbségek élnek. Ezt a német politikát készíti elő a német településtörténet, melynek egyik tudós művelője a fenti cikk szerzője”. Isbert cikke a Magyar Szemle 1932. júliusi számában abból indult ki, hogy „a régi államgondolatot mindinkább elhomályosítja a népi összetartozás tudata”; ez nem lehet
