Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 33 szerint megfeledkezni arról, hogy a szocialista irányzat is azon idejétmúlt kritikai mentalitás terméke, amely egyet jelent a szellemi, társadalmi és politikai anarchiával. Elhárítása és a végleges harmónia megteremtése, éspedig a proletariátusnak a társadalomba való beillesztésével — hangoztatta Comte — csakis a pozitivizmus révén lehetséges.24 5 24 * Comte: Appel. 84. - Arnaud: Politique d’Auguste Comte. 203-218. 2 * 6 Arbousse-Bastide: Comte. 178-252. 2 4 7Uo. 224-234. - Arnaud: Politique d’Auguste Comte. 209-218. 2 4 * Marx-Engels: Kommunista Kiáltvány. Marx-Engels Művei. IV. 450-451. 2 4 9Fr. Engels: A Kommunista Párt kiáltványa. (Előszó 1888.) Marx-Engels Művei. IV. 570. 2$0Fr. Engels: A Kommunista Párt kiáltványa. Előszó az 1890-es német kiadáshoz. 573-574. - Zsigmond: A Párizsi Kommün helye a francia politikai gondolkodás történetében. 1197-1198. 2 51 Marx-Engels: Válogatott levelek. 312. 2 5 2Marx-Engels: Válogatott levelek. 208., 295., 312-313., 557-558. - K. Marx,: A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata. I. Bp. 1948. 19. - Engels: Anti-Dühring. 520. 2 s 3 Comte: Philosophie positive. VI. 765-774. Ha figyelembe vesszük, hogy a negyvenes évek derekától kezdve milyen nagy erőfeszítéseket tett Comte a proletariátus megnyerésére,246 úgy érthetővé válik, hogy mi sürgette Comte koncepciója bírálatát. Félő volt, hogy a negyvenes években a munkásosztály körében jogosultan erősödő kiábrándulás a pusztán politikai átalakulásokból és a szociális aspektus előtérbe kerülése ahhoz vezethet, hogy felismerhetetlenné válik a szociális és politikai vonatkozások közötti összefüggés. Comte szemében a proletariátus kérdése csupán szociális problémát jelentett, amelynek a megoldásában a munkásság csak a pozitivizmus segédcsapata szerepét játszhatja.24 7 A Kommunista Kiáltvány érdeme, hogy tisztázta a munkásosztály gazdasági, társadalmi és politikai küzdelme közötti elválaszthatatlan összefüggést.248 Tisztázta, méghozzá oly módon, hogy alapelvül állította fel, hogy „a munkásosztály felszabadítása magának a munkásosztálynak a műve kell hogy legyen’’.249 Ha figyelembe vesszük, hogy a munkásosztálynak, a parasztságnak és értelmiségnek közel negyven évre volt szüksége, amíg élenjáró része eljutott a Kommunista Kiáltványéban kifejtettek magukévá tételéhez,2 50 úgy nem kétséges, hogy a comte-i pozitivizmus a szocialista munkásmozgalom kialakulásához és fejlődéséhez elengedhetetlen elméleti és politikai gondolkodás szempontjából komoly veszélyeket rejtett magában.251 Ebben az összefüggésben kell látni Marxnak és Engelsnek is a Comte-tal kapcsolatos politikai jellegű bírálatait, amelyek elméleti és tudományos munkásságával kapcsolatban csak szaporodhattak a Philosophie positive munkálatai lezárulásával a negyvenes évek elején, majd a Politique positive, a Catéchisme positiviste és a Synthese subjective közzétételével az ötvenes években.2 5 2 Ha hozzátesszük, hogy a pozitivizmus tételes, vagyis dogmatikus alapvetését tartalmazó Philosophie positive utolsó kötete megjelentetésével 1842-beh Comte ismertette megírandó új munkáinak a szellemi, tudományos, társadalmi és politikai élet minden területére kiterjedő és részletekig menő tervét,2 5 3 úgy jogosultnak tűnhettek olyan bírálatok is, amelyeknek Pasteur adott kifejezést az akadémiai székfoglalójában, féltvén a tudományosságot a csalatkozhatatlannak nyilvánított pozitivizmustól. 3 Századok 1 979/1
