Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 383 hogy elfoglalják Albánia északi részét, s az albánok ellenálltak, albán falvak tucatjait égették fel, s „albán veszély” címén bevezették a falvak kollektív felelősségét. A JuKP elítélte ezeket az atrocitásokat és „szabad Albániát az albánoknak” jelszóval kiállt az önálló Albánia mellett, amely tagja lenne a balkáni népek egyenjogú föderációjának.30 30Dufan Lukat: i. m. 56-57. 31Ю. А. Писарев: i. m. 365-366. 32Ferdo íulinoviő: m. 353-359. 3 3 Alija Alijagicot kivégezték, míg Spasoje Stejié, aki részt vett az Októberi Forradalomban és a Magyar Tanácsköztársaságban, egy elítélt kommunista csoporttal 1941-ben megszökött a mitrovicai börtönbó'l. A népfelszabadító háborúban a németek ölték meg. A kommunisták nagy vidovdani perében (1921) a merénylet kapcsán Stejiétyel együtt életfogytiglani börtönre ítélték a magyar Csáky Lajost is, aki a vajdasági munkásmozgalom ismert harcosa volt. J. Veselinov Xarko szerint ó' volt „a legtisztább, legrokonszenvesebb, legharcosabb egyéniség a vidovdani tárgyaláson”. A börtönben halt meg, 1936-ban. Vö. Jovan Veselinov íarko: Az autonóm Vajdaság születése. Emlékezések. Növi Sad, 1976. 523-526. 1920 második felére esett az olasz-jugoszláv határviták legkritikusabb periódusa. Októberben zajlott le a határkérdéssel kapcsolatos szlovéniai népszavazás, amely alaposan felkavarta az egyébként sem nyugodt belpolitikai életet. Márpedig az új királyság nemzetközi elismerésének egyik fontos feltétele a belső helyzet stabilizálása volt. Ez természetesen magába foglalta a forradalmi mozgalmakkal, így a kommunista párttal történő leszámolást is.31 így került sor december 30-án az Obznana néven ismert rendelet kibocsátására, amely betiltott minden kommunista propagandát (beleértve a sajtót is), feloszlatta a kommunista szervezeteket, vagyonukat elkobozta, megtiltotta a tisztviselők részvételét bármilyen kommunista tevékenységben. A rendelet alapján bezárták a munkásotthonokat is, és elkobozták irataikat, vagyonukat, s beszüntették a szakszervezetek működését. A burzsoá konszolidáció és szalonképesség elérésének másik lépéseként értékelhetjük az ún. Vidovdani alkotmányt is, melyet az alkotmányozó szkupstina 1921. június 28-án szavazott meg. Az SHS Királyság első alkotmánya szentesítette a monarchiát, annak centralista berendezkedését, valamint a nagyszerb burzsoázia hegemóniáját. Az alkotmány csupán „törzseket” ismert el az egységes jugoszláv nemzeten belül.32 Az uralkodó osztály a „belső rendet” mindenáron létre akarta hozni. A kommunista mozgalmat ért súlyos csapások, a kibontakozó terror néhány ifjúkommunistát türelmetlen akcióba vitt. A „terrorra terrorral” jelszavával két, a kommunista mozgalomra nézve súlyos következményekkel járó merényletet hajtottak végre az orosz narodnovolecok e kései utódai: Spasoje St éjid szobafestő Sándor ellen, amely sikertelen volt, Alija Alijagié asztalos pedig megölte Milorad DraSkovidot, aki az Obznana kibocsátása idején belügyminiszter volt.33 Ezt használta fel a rendszer, hogy végleg leszámoljon a kommunista párttal. Feloszlatták a pártnak az Obznana óta még megmaradt legális bázisát, a kommunista képviselők klubját. Ez lényegében azonos volt a párt vezetőségével. Az államvédelmi törvénnyel befejeződött Jugoszlávia Kommunista Pártjának, a Komintern egyik legnagyobb pártjának felszámolása — s megkezdődött a párt tevékenységének illegális korszaka.
