Századok – 1979

Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III

TANULMÁNYOK

A. Sajti Enikő

ÚTKERESÉS

A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években

A JuKP és az „egységes délszláv nemzet” gondolata (1919-1921)

Az új délszláv állam megalakulása (1918. december 1.) szükségszerűen vetette fel a munkásosztály egységes pártjának megalakítását. Az 1919 áprilisi egyesülési kongresszuson részt vett az új, közös államhatárok közé került szinte valamennyi szociáldemokrata párt. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Dalmácia Szociáldemokrata Pártja, a Szerb-Bunyevác Szociáldemokrata Agitációs Bizottság, Crna-Gora szocialista munkásszervezetei, a Horvátország és Szlavónia Szociáldemokrata Pártjából kivált Egyesült Ellenzék Akciós Bizottsága, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban résztvevő jugoszláv internacionalistákat tömörítő Pelagi

ó-csoport.

1

1 Kevésbé ismert az ugyancsak Szovjet-Oroszországban harcoló jugoszláv internacionalisták alapította Szerb-Horvát és Szlovén Kommunista (bolsevik) Párt szerepe az egységes munkáspárt létrehozásában, melyet az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Jugoszláv csoportjának tagjai alapítottak Moszkvában, 1918. nov. 5-én. Az SzHSzK(b)P Központi Végrehajtó Bizottságának tagjai: Ivan Matuzovic,

Franjo

Drobni,

Vladimír Őopió, Lazar

Vukicfevió,

Nikola

Kova&vió,

Ljubomir

Mojin

és Dragotin Godina

voltak.

Vö. Bogumil Hrabak: Komunistióka partija (boljSevika) Srba, Hrvata i Slovenaca. Jugoslovenski istorijski Casopis (Jlí), 1969. 1—2. sz. 7-25.

2 A Szerb Szociáldemokrata Párt és a pelagiéisták 1919. febr. 17-i megbeszélésén ugyan Filip

Filipovió (aki ekkor az SzSzDP balszárnyának vezetője volt) elismerte, hogy a szerbek. horvátok, szlovének kialakult népek, de mivel a nép nagy többsége elfogadta a nemzeti egység gondolatát - a munkásmozgalomnak alkalmazkodnia kell ehhez. Vö. Janko

Pleterski:

Komunisttfka partija Jugoslavije i nacionalno pitanje. Komunist, 1971. 10.

3Конгрес yjeflHHbeHba

- први

конгрес КШ. Подлога yjeдиньeньa.

McTopnjcKH архив

Комунистичке napjnje

Дугославще.

Том. II. Конгреси и Земальске конференц^е КШ 1919-1937. Београд, 1950.12. (a

továbbiakban: HcTopHjcKH архив)

.

Bár a Vasa Pelagió-csoport kommunistái még az egyesülési kongresszus előtt kísérletet tettek, éppen az orosz példa nyomán, hogy rámutassanak a Szerb Szociáldemokrata Párt vezetői előtt: az SHS Királyságot három különálló nemzet alkotja. Szerintük a marxista-leninista pártnak azért kell harcolni, hogy Jugoszlávia valamennyi nemzetének szocialista föderációja alakulhasson meg.2

Ezek a kísérletek — mint az egyesülési kongresszus dokumentumai is bizonyítják — eredménytelenek maradtak.

A kongresszus ugyanis, amely kimondta a Jugoszláv Szocialista (Kommunista) Munkáspárt megalakulását és csatlakozását a

III.

Internacionáléhoz, az SHS Királyságot, mint nemzetileg egységes államot szemlélte, mely „nem a dolgozó tömegek forradalmi harcával . . . , hanem az európai és balkáni nagy háború eredményeként alakult meg”.3