Századok – 1979
Folyóiratszemle - Donnert E.: Szociális mozgalmak és társadalompolitikai gondolkodás Oroszországban a 18. század második felében 360/II
360 FOLYÓIRATSZEMLE nyomán szükségesnek tartja ugyanakkor annak kiemelését is, hogy az angol forradalom nem jelentett olyan lényeges történelmi cezúrát, mint a 15-16. sz. fordulójának, a kapitalista manufakturális termelés kezdeteit megalapozó eseményei. Áttérve az amerikai polgári forradalomra, mindenekeló'tt a francia felvilágosodás ideológiai előkészítő szerepére, s a forradalomnak az európai polgári emancipációs törekvésekre gyakorolt nagy hatására irányítja a figyelmet. Megkérdőjelezi R. R. Palmer azon állításának helyességét, mely szerint az Újvilág eseményei jelentették volna a modern világtörténelem nyitányát, s hibásnak tartja az amerikai és a nyugat-európai történészek körében elterjedt, az amerikai, az angol és a francia forradalom közös megjelölését szolgáló, a nagy változások valódi osztályjellegét azonban szerinte elködösítő, „atlanti forradalom” fogalmának használatát. A vizsgált forradalmak Németországra gyakorolt hatását a tanulmány második része elemzi. Schilfert a német térség fejlődése szempontjából döntő mozzanatnak tekinti azt, hogy az angol forradalom olyan időszakban zajlott le, amikor a modern gondolatok feldolgozására a németországi állapotok teljesen alkalmatlannak bizonyultak. A harmincéves háború káros következményei ugyanis tovább mélyítették a társadalmi-gazdasági fejlődésben mutatkozó különbséget, s így a Német Birodalom nem rendelkezett a polgárság szövetségeseként szóba jöhető angol típusú új-nemességgel, sőt, területén éppen a hagyományos feudális osztályuralom stabilizálódásának folyamata jutott érvényre. Ezzel magyarázható, hogy a német polgárság kevesebb megértéssel fogadta az angol eseményeket. A német polgári átalakulás előkészítéséhez lényegesen nagyobb mértékben járult hozzá az amerikai forradalom, amely valósággal bevezette a birodalom burzsoáziájának egyenlőségi küzdelmét. A német polgárság egyre világosabban ismerte fel az átalakulás akadályait. Ezt tükrözte az a haladó erők, az értelmiség és az irodalmi körök tudatában lejátszódó radikális változás, melynek során az antik hősök megkülönböztetett helyét Franklin és Jefferson foglalta el. Bár a holland, az angol és az amerikai forradalom eredményeként a feudális nemesség és a polgárság közötti nemzetközi osztályerőviszonyok jelentős mértékben eltolódtak, a kapitalista manufakturális termelés alacsonyabb színvonala miatt Németországban a változás kevésbé volt érezhető. A három forradalom konkrétan mérhető hatása messze elmaradt annak valódi világtörténeti jelentőségétől, s csak csekély mértékben járult hozzá a németországi polgári fejlődés előmozdításához. Mivel a kapitalista fejlődés manufakturális szakaszában Németországban nem volt győztes forradalom, a térség relatív erős feudális maradványok terhével fogadta a gyáripari kapitalizmus kibontakozását. Ezekkel a történelmi előzményekkel magyarázható, hogy Németország számára csak 1848-ban nyílt meg annak a lehetősége, hogy a vezető hatalmak mellé zárkózzon fel, s összhangba kerüliön a vüágtörtnelmi fejlődéssel. (Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1973!12. 1443-1463. L) E. G. E. DONNERT: SZOCIÁLIS MOZGALMAK ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA! GONDOLKODÁS OROSZORSZÁGBAN A 18. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A 18. sz. második fele a feudalizmus bomlásának stádiumába lépő Oroszország történetében a területi terjeszkedés, jelentős gazdasági és társadalmi változások, nagy kulturális és szellemi alkotások, valamint lényeges ideológiai mozgalmak korszaka volt. Az említett folyamatokkal párhuzamosan felerősödő szociális mozgások kelet-európai sajátosságaként tartják számon, hogy az osztállyászerveződése előtt álló polgárság nem képes még a vezető szerep megragadására, s így a felkelő parasztok befolyása jelentősen megnövekszik. Bár a parasztháborúk a polgári forradalmak társadalompolitikai színvonalát természetesen meg sem közelítették, Donnert szerint mégis a feudalizmus felszámolásának folyamatában az előrelépés fontos mérföldköveit jelentették. Szerepük nem korlátozódott egyszerűen a feudális elnyomással szembeni tiltakozásra, programjukban - ha zavarosan és szégyenlősen is - benne foglaltattak az új gazdasági és társadalmi rendnek az átmeneti korszakra jellemző követelései is.
