Századok – 1979
Folyóiratszemle - Ránki György: 1944. március 19. Magyarország német megszállása (Ism.: Teleki Éva) 353/II
TÖRTÉNETI IRODALOM 353 román fiatalok — néha közös hadseregbeli altisztek - mentek át a Kárpátokon, hogy belépjenek az ottani hadseregbe. A 25 határmenti csendőrségi őrállomás a tiltó rendeleteknek kevéssé tudott érvényt szerezni, a szökéseket nem tudta meggátolni. Amikor Andrássy Bukarestben interveniált az erdélyi ifjak Romániából való kiutasítása érdekében, Kogűlniceanu külügyminiszter megüzente néki, hogy ha 1860-ban az osztrákoknak nem adta ki az odamenekült magyarokat, „még kevésbé fogom megtenni ma, amikor románokról van szó”. Kovács József: A magyar történetírók a függetlenségi háborúról c. áttekintésében Márki Sándor, Marczali Henrik, Balanyi György, Lakos Lajos, Sámi László állásfoglalásait ismerteti, természetesen nem is csupán a függetlenségi háborúról, hanem a délkelet-európai kis népek függetlensége kérdésének egészéről. Murádin Jenő Szathmári Pap Károly, a kiváló festő (és fényképész) életpályáját és a fronton töltött tudósítói időszakát próbálja rekonstruálni, megállapítván, hogy tudósítói rajzait számos nagy külföldi lap is átvette, vásárolta. Almási István a plevnai csatáról szóló (román nyelvű) csángó éneket ismertet, Веке György Fialta Lajosról, a háborúban résztvevő magyar orvosról ír, amolyan utólagos riportot, megidézve egyébként egyes hadieseményeket, s felvázolva az akkori katonai orvosi szolgálatot, bemutatva a csángó katonákat, a hadiszállító Veress Sándort és a román függetlenségi háború néhány magyar szereplőjét. Szász Zoltán RÁNKI GYÖRGY: 1944. MÁRCIUS 19. MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1978. 325 1.) Második, átdolgozott és bővített kiadás Az 1978-as könyvnapok egyik sikeres újdonságaként keresték az olvasók - köztük a szakemberek - Ránki György „1944. március 19?' című, „Magyarország német megszállása” alcímet viselő, 22 ezer példányban megjelentetetett könyvét. A címnél valójában sokkal teljesebb tartalmú mű iránti érdeklődést nem csökkentette, hogy a monográfia első kiadása 232 oldal terjedelemben, több mint 13 ezer példányban 1968-ban került a könyvesboltokba és a könyvespolcokra. A fokozott érdeklődés titka csak részben rejlik abban, hogy a két kiadás között eltelt évtizedben felnövekedett ifjúságunkra — bár tanulnak róla - újdonság erejével hat közelmúlt történelmünk izgalmakban, drámai fordulatokban, tragédiák sorozatában bővelkedő, egyben egy egész korszak politikai berendezkedésének korhadtságát leleplező rövid időszaka is, s hogy az átélők érdeklődése sem mutat csökkenő tendenciát - többek között — Magyarország második világháborúban betöltött szerepe, a háború jövőt is meghatározó utolsó szakasza, a nemzetközi események és azok összefüggései iránt. Miben lelhetjük hát fel mindezeken kívül a második kiadás sikerének titkát? Minden bizonnyal szerepet játszik benne a külföldi levéltárakban korábban végzett kutatások eredményeinek időközben történt teljesebb feldolgozása, ezen túlmenően a két kiadás, illetve a fel- és átdolgozás közötti egy-másfél évtizedben napvilágra került újabb külföldi és hazai forrásértékű dokumentumok megismerése, felhasználhatóvá válása. A forrásanyagokat a szerző regisztrálja könyve végén; ebből kitűnik az újabb amerikai levéltári kutatás és a - külföldi forrásgyűjtés következtében is gyarapodó - magyar levéltári irat állomány ban végzett újabb gazdag anyaggyűjtés. Sok szó esett már az előző hónapok folyamán a nyilvánosság előtt is - sajtóban, rádióban, televízióban egyaránt — a tárgyalt időszakra vonatkozóan a német, angolszász, valamint szovjet katonai és politikai elképzeléseket s gyakorlatot teljesebben megvilágító dokumentumok jelentőségéről; ettől nyilván nem teljesen függetlenül megsokszorozódott a témáról szóló hazai és nemzetközi általános történeti, politikai, hadtörténeti, diplomáciai, memoár- stb. jellegű publicisztika. Jelen esetben ezért inkább a két kiadás közötti időszak történeti irodalmának gazdagodására, gyarapodására hívnám fel a figyelmet, mely nyomon követhető Ránki György könyvében is. Könyve első kiadásának bibliográfiájában 51 történeti vonatkozású vagy értékű műre utal Ránki; ezek közül 30 magyarországi és 21 külföldi szerző munkája. Ezzel szemben a kötet második
