Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 29 az államnak a termelés puszta igazgatásává változtatása...”20 7 — már a megoldás irányába is mutattak. Owen, Fourier és Saint-Simon majdnem egyidejűleg jelentkeztek, éspedig akkor, amikor kiderült, hogy az ún. ész-állam és ész-társadalom csődöt mondott. „Már csak az emberek hiányoztak — írja Engels —, akik ezt a kiábrándulást megállapítsák, és ezek is megjöttek a századfordulóval. 1802-ben megjelentek Saint-Simon levelei; 1808-ban megjelent Fourier első műve, bár elméletének az alapzata már 1799-ből kelteződött; 1800 január elsején Robert Owen — átvette New Lanark vezetését . . . ”208 Ök voltak azok, — állapítja meg Engels — az Előzetes megjegyzés („A német parasztháború” 1870-es és 1875-ös kiadásához) című írásában,20 9 akiknek vállain nőtt naggyá a tudományos szocializmus, „három olyan férfiúén, akik minden fantasztaságuk és utópizmusuk ellenére is minden idők legjelentékenyebb elméi közé tartoznak, s zseniálisan előre megsejtettek számtalan olyan dolgot, amelynek helyességét mi most tudományosan bizonyítjuk be ... ”210 Közéjük tartozott például Saint-Simonnál az a felismerés, hogy a francia forradalom osztályharc volt és ez — jegyzi meg Engels — „1802-ben zseniális felfedezés volt”.2 11 Zsenialitás volt — folytatja a gondolatmenetet Engels — az is, hogy Saint-Simon „1816-ban a politikát a termelés tudományának jelenti ki és azt jósolja, hogy a politika teljesen felolvad majd a gazdaságban. Ha ebben az a felismerés, hogy a gazdasági helyzet a politikai berendezkedések bázisa, még csak csírájában mutatkozik is, mégis itt már világosan ki van mondva az emberek feletti politikai uralom átváltozása dolgok igazgatásává és termelési folyamatok irányításává, tehát az az állam eltörlése . . . ”212 És ha hozzávesszük, hogy Saint-Simonnál „a későbbi szocialistáknak csaknem valamennyi nem szigorúan gazdaságiam gondolata csírájában már megvan . . . ”,213 úgy még teljesebbé válik a róla alkotott kedvező kép, amelynek megőrzését számos tényező nehezítette menet közben. Az a szerep, amelyet a saint-simonizmus legismertebb személyiségei a Második Császárság időszakában játszottak,214 azt a benyomást kelthette, mintha a bonapartizmus a Saint-Simon által vázolt ipari társadalom megvalósítását jelentené, s ezért is mondották, hogy III. Napóleon nem más, mint „Saint-Simon lóháton”.215 Bizonyos mértékben Marx is magáévá tette ezt a túlzott és alapjában igazságtalan nézetet, és ezért tartotta szükségesnek Engels, hogy A tőke harmadik kötetében, melyet Marx halála után rendezett sajtó alá és jelentetett meg 1894 őszén, Marx egyik elmarasztalására utalva a következő megjegyzést tegye: „A kézirat átdolgozása esetén Marx ezt a helyet feltétlenül erősen módosította volna. Ezt az értékelést a volt saint-simonistáknak a második francia 2 0 7 K. Marx-Fr. Engels: A Kommunista Párt kiáltványa. iMarx-Engels Művei. IV. Bp. 1959. 468. (A továbbiakban: Marx-Engels: Kommunista Kiáltvány.) 2 0 8 Fr. Engels: Eugen Dühring úr tudomány-forradalmasítása. A természet dialektikája. Bp. 1963. 252. (A továbbiakban: Engels: Anti-Dühring.) 2 0 9Fr. Engels: Előzetes megjegyzés („A német parasztháború” 1870-es és 1875-ös kiadásához). Marx-Engels Művei. 7. Bp. 1962. 210Uo. 555. 211 Engels: Anti-Dühring. 254. 21 2Uo. 254. 213Uo. 254. 214S. Charléty: Histoire du saint-simonisme. (1825-1864.) Paris. 1931. 247-275. 215F A. Hayek: The counter-revolution of science. Glencoe. Illinois. 1962. 166.
