Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
28 ZSIGMOND LÁSZLÓ belső természete alapján — állapítja meg Kozári a következőket írván: „Az emberrel veleszületett tehetség kifejlődése a positivismus, a metaphysika és a theológia. Positivis mus: tapasztalat az alap, metaphysika a templom hajója, melynek betetőzése, koronája a theologia. ”200 A pozitivizmusnak egységes és homogén egésznek tekintése helytelen következtetésekhez vezet a történetiségnek a gondolkodás esetében is fennálló követelménye figyelmen kívül hagyásával. A történetiség alapján lehet megérteni, hogy mikor, miért és miként jelentkezett pozitivista filozófia igénye. „ . . . a metafizika a XVIII. században (gondoljunk Descartes-ra, Leibnizre stb.) még pozitív, profán tartalommal vegyült — írják Marx és Engels A szent család vagy a kritikai kritika kritikája című201 munkájukban, majd így folytatják: — Felfedezéseket tett a matematikában, fizikában és más határozott tudományokban, amelyekről úgy látszott, hogy körébe tartoznak. Ez a látszat már a XVIII. század elején megsemmisült. A pozitív tudományok különváltak a metafizikától és önálló köröket vontak ... A XVIII. század teológiájának és metafizikájának megcáfolásán túl szükség volt egy pozitív, metafizikaellenes rendszerre.”20 2 Ez a rendszer a materializmus formájában jelentkezett, de nem rekedhetett meg kezdeti fokán, és „ahogy az idealizmus egy egész sor fejlődési fokon ment át, ugyanúgy a materializmus is. A materializmusnak már a természettudomány területén tett mindegyik korszakalkotó felfedezéssel is meg kellett változtatnia formáját; és amióta a történelem is alá van vetve a materialista tárgyalásnak, itt is új pályája nyílik a fejlődésnek — állapítja meg helyesen Engels — a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége20 3 című írásában. Rendkívüli jelentősége volt annak, hogy a pozitív tudományosság kiterjedt a szerves világ jelenségeire és olyan fejlődéstan kialakulására, amely szerint „a mai élőlények az egyszerűtől a bonyolulthoz vezető fejlődés hosszú sorának eredményei ... ”2 04 A történetiség bevonult a természet világába, és minthogy az emberek nemcsak a természetben élnek, „hanem az emberi társadalomban is, és ennek is megvan a maga fejlődéstörténete és a maga tudománya nem kevésbé, mint a természetnek. így tehát a társadalomról szóló tudományt, vagyis az úgynevezett történelmi és filozófiai tudományok foglalatát összhangba kellett hozni a materialista alappal és ezen az alapon újjáépíteni”.2 05 Ezen elv következetes végigvitele tette Engels szerint maga és Marx számára lehetővé, hogy a valóságos világot -- a természetet és a történelmet — a maguk valóságában fogják fel.206 Ezért a maguk módján és egy ideig előremutatók voltak olyan koncepciók, amelyeknek Owen, Fourier és Saint-Simon voltak a képviselői — állapítják meg A Kommunista Párt kiáltvány я -ban Marx és Engels. Nézeteikkel kritikailag foglalkozva nem mulasztották el felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak támadták a fennálló rendet, hanem a Jövő társadalmára vontakozó pozitív nézeteik, például a város és a falu közötti ellentétnek, a családnak, a magánszerzésnek, a bérmunkának a megszüntetése, a társadalmi harmónia meghirdetése, 3 ° ° Kozári: Comte. II. 2. 201 К Marx-Fr Engels: A szent család vagy a kritikai kritika kritikája. Marx-Engels Művei. II. Budapest 1958. (A továbbiakban: Marx-Engels: A szent család.) 2 0 2 Uo. 127. TM*Fr. Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége. Bp. 1968. 31. 2 04 Uo. 32. 2 0 5 Uo. 34-35. 3 0 6 Uo. 52.
