Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 305 kelet-európai szövetségeseinek részben nacionalista érdekei, azt Szeged a többi magyar impérium alatt álló városnál korábban tapasztalhatta. Az 1918. november 13-án belgrádi fegyverszüneti egyezmény értelmében a szövetségesek többi között jogot nyertek bármely általuk megjelölt helység vagy stratégiai pont megszállására, valamint szabad áthaladásra és tartózkodásra az ország egész területén. Szeged stratégiai jelentőségét a közép-európai befolyás kiépítésére törekvő franciák számára vasúti csomópont jellege és a tiszai hidak adták meg. A szegedi vasúti hídon átvezető vasútvonal kapcsolta össze Romániát az Antant országaival, innen lehetett fellépni egyensúlyozólag a szerbek és románok között, kiknek viszonya a Bánátért való osztozkodás kérdésében feszültté vált. Szeged 1918. decemberétől fokozatosan francia, Újszeged, a Tisza balpartján fekvő városrész pedig szerb megszállás alá került.1 3 1 s Tonelli: A franciák Szegeden, vonatkozó részek. 1 •Szegedi Vörös Újság, 1919. márc. 23.;VDCsMMT. 27; Tonelli: i.m. 42. ,5HA. H-v-16. 16VDCsMMT. 273. 11 Tonelli: i. m. 42-44. A proletariátus Szegeden tehát a francia megszállás rendkívül kedvezőtlen körülményei között vette kezébe sorsának irányítását. A francia városparancsnokság nyílt katonai fellépésre nem érezte magát elég erősnek — a francia katonákkal felfegyverzett vöröskatonák néztek farkasszemet —, de Neuberger városparancsnokhoz intézett átiratában jelezte, hogy katonái az eddiginél erőteljesebben fogják megszállni Szegedet, és felszólította a városparancsnokot, hogy adja át a franciáknak a várost. Neuberger válaszában közölte, hogy a Tanácskormány Végrehajtó Bizottsága nem hajlandó a várost átadni, sőt felszólította a franciákat a város elhagyására. A nap folyamán kommunista katonák és Neuberger tengerészei két helyen is megtámadták a franciák őrségeit. A franciák több személyt letartóztattak, ágyúparkjukat Újszegedre vontatták és a tüzérségnek megvolt az utasítása, hogy az innenső oldalon maradt őrségeik megtámadása esetén lőjék a várost.14 Wallisch az erőviszonyok alapján a franciák elleni offenzív fellépésekkel nem értett egyet. Úgy vélte, a francia megszálló csapatokkal olyan viszonyt kell fenntartani, mint előzőleg, és szükségesnek tartotta felhívni a munkásság figyelmét, hogy az esetleges francia provokációk elől térjen ki.15 A Direktórium március 23-án Szeged város népéhez intézett,,Felhívásában” röviden vázolta a lezajlott országos és szegedi eseményeket, az államapparátus helyi szerveiben végrehajtott szervezeti és személyi változásokat. Kimondotta, hogy a Direktórium intézkedéseinek mindenki tartozik magát alávetni, az áruzsorát és rémhírterjesztést üldözendő cselekménynek nyilvánította, vasfegyelmet, tiszta öntudatot, becsületes munkát követelt minden vonalon.16 23-án reggelre a franciák a város minden fontosabb pontját megszállták. A város új és régi vezetőiből álló küldöttség tagjaként Wallisch is részt vett a francia városparancsnokságon folytatott tárgyalásokon. Itt sikerült átmeneti megállapodást kötni, amely szerint a Direktórium tagjai garanciát vállaltak a rend magyar csapatokkal való fenntartásáért, aminek következtében a francia csapatokat az utcákról, épületektől bevonták.17
