Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
306 SOÓS KATALIN A Szegedi Forradalmi Végrehajtó Bizottság március 23-án kezdte meg működését; 10 óra hosszat tartó ülésén tárgyalta meg a proletariátus érdekében hozandó legsürgősebb intézkedéseket. Kimondották, hogy amíg a Tanácsköztársaság szerveit a fővárosban és vidéken kiépítik, a Direktórium önállóan intézkedik, amelynek során példaadó útmutatást kíván adni az egész Alföldnek, és az Orosz Szovjet Köztársaság tanulságait érvényesíti.1 8 A Direktórium megkezdte első rendeletéinek kiadását is. Március 23-án jelent meg a közellátás biztosítására vonatkozó rendelet, amelyet Wallisch is aláírt. A rendelet felszólította a város lakosságát, hogy 24 órán belül jelentse be élelmiszer-és ruhakészleteit. Az élelmiszerkereskedők 48 órán belül tartoztak bejelenteni készleteinek, míg a közellátás kereskedőinek 72 órán belül kellett bemutatni leltárukat. A rendelet kimondotta, hogy megszegőit statáriális bíróság elé állítják.1 9 18 VDCsMMT. 279-280. ,9Uo. 274. 2 0Szegedi Napló, 1919. márc. 25. 21 Uo. 2 2 Uo. 2 3Szegedi Napló, 1919. márc. 25. 2 4 GaáL i. m. 215-216. A Direktórium március 24-én a városháza tanácstermében fogadta a városi hivatalok főnökeit, e napon kelt a tisztviselőkhöz intézett körrendeleté is. A Direktóriumnak az volt az álláspontja, hogy azok a tisztviselők, akik nem kívánják az új rendszert szolgálni, bántódás nélkül fél re állhatnak, akik azonban a helyükön akarnak maradni, dolgozhatnak lelkiismeretesen és kötelességtudóan.20 A proletárdiktatúra életbelépése, az új államapparátus kiépítésének folyamata Szegeden sem járt együtt tisztviselők tömeges elbocsátásával. Csak a főispán és a polgármester, kiket a Munkástanács még március 13-án felmentett, váltak meg hivataluktól. Megmaradt állásában a többi között az ellenforradalmi beállítottságú polgármesterhelyettes, továbbá a rendőrség egész személyzete. Ilyen negatívumok országosan is jelentkeztek. A tisztviselők előtt a Direktórium tagjai mondtak beszédeket. Czibula a vállalatok egész sora községesítésének széles programját, a modern lakáspolitika elveit vázolta, majd Wallisch emelkedett szólásra, s az új rend megszilárdítására, közös munkálkodásra szólította fel a hivatalnokokat.2 1 ,Akinek csak egy gondolata is van, köteles azzal előjönnie — mondotta. Ha bármi munkát tudunk, amihez érdemes hozzáfogni, abba nyomban belekezdünk. Nem megyünk többé a minisztériumhoz, hanem megcsináljuk magunk. Amit az utóbbi hónapok kis átalakulásainak hatásai alatt kezdtünk, azt folytatjuk most kiterjesztett lendülettel. Rendelkezünk hozzá minden szegedi vagyonnal. Hivatalában mindenki az egyszerűséget keresse nehézségek, akadályok és akadályoztatások nélkül. Az életbevágó ügyet tessék pillanatnyi késedelem nélkül elintézni. Aki ezt csinálja, azt tiszteljük, becsüljük, támogatjuk, de nem teketóriázunk azzal, aki akadályokat gördít az utunkba . . .”22 A Direktórium és a Forradalmi Végrehajtó Bizottság az élet új és új területein szerzett érvényt a hatalomra jutott proletariátus követeléseinek és akaratának. Március 25-én jelent meg a kötelező munkásbiztosításról szóló rendelete,23 továbbá a „Szeged tanügyi munkásaihoz” intézett rendelete az iskolai oktatás szocialista szellemű átalakításáról, amelyet a Direktórium részéről Wallisch is aláírt.24 Utóbbi rendelet a kultúr-
