Századok – 1979
Tanulmányok - Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna–Tisza közén 230/II
260 ROMSICS IGNÁC rekviráltak, majd feltörték a borospincéket. A helybeliek megverték és elzavarták őket. Néhány óra múlva az „erősítéssel” visszaérkező katonák páholták el a nádudvari parasztokat.114 Bár a fennmaradt források nem látnak közvetlen összefüggést a birtokos parasztság politikai magatartásának megváltozása és a tanácsok májusi átszervezése között, valószínű, hogy a helyi hatalomból való kitessékelésük is az aktív ellenforradalmiság felé sodorta őket. A Belügyi Népbiztosság és a megye vezetői április végére, május elejére kapták meg a részletes kimutatásokat az egyes települések munkástanácsainak összetételéről. Ezek alapján májusban sorozatban oszlatták fel azokat a direktóriumokat és tanácsokat, amelyekre a falu régi irányítóinak a túlsúlya vagy erős befolyása volt jellemző, s választattak újakat. Üj választások voltak például május elején Ráckevén, május 18-án Érsekcsanádon és Sükösdön, május 22-én Prónayfalván, május végén Fülöpszálláson, május 11-én Majosházán, június 8-án Alsódabason, június 10-én Szabadszálláson, s valószínűleg még néhány faluban és falusias mezővárosban.115 A tanácsok átszervezésével párhuzamosan, május közepére-végére politikai megbízotti minőségben minden járási, városi és néhány községi tanács mellé régi, kipróbált fővárosi munkásokat állítottak a megyei szervek.116 Az első napokban elrendelt szesztilalom változatlan érvényben hagyásának általánosan káros politikai hatása közismert, s erről a Duna—Tisza közi forradalmi törvényszékek anyagai is megfelelőképpen tanúskodnak. Külön kiemelni azért szükséges, mert a Duna— Tisza közi birtokos parasztok között sok volt a szőlősgazda, s őket termelőként is sújtotta ez a rendelet. Hordóikat március végén, április elején lepecsételték, s így nemcsak boraik kimérésére és eladására, hanem kezelésére sem volt módjuk. Ez a paraszti réteg az iparcikkek hiányát is jobban megsínylette. Ha nem kaptak új ekét vagy kaszát, a szántógazdálkodó parasztok legfeljebb megjavították régi termelőeszközeiket. A szőlősgazdáknak azonban feltétlenül szükségük lett volna új hordókra, permetezőanyagokra és vegyszerekre, melyekhez a már-már megbénult kereskedelem útján nem vagy csak nagyon nehezen lehetett hozzájutni. E réteg elégedetlenkedéséhez ez a rendelet és ezek a körülmények különösképpen hozzájárultak.117 Az agrár- és ipari munkásság politikai magatartása módosulásának okai részben megegyeztek a birtokos parasztság hangulatváltozását előidéző okokkal. A Vörös Hadsereg felszerelésének és élelmezésének terheit elsősorban a birtokos parasztok és a városi középrétegek viselték, de kismértékben a törpebirtokosok, sőt a föld nélküli agrárproletárok és ipari munkások is megsínylették. A bevásárlók, s különösen az átvonuló katonák nemigen tettek különbséget szegény- és gazdagparaszt között. Vitték, amit találtak, s onnan, ahol találták. Előfordult, hogy egy uradalom sertésállományát teljes egészében elhajtották, s ez természetesen a járandóságukat természetben (sertés, szalonna, zsír) kapó cselédeket is felháborította.118 A Hadügyi Népbiztosság április végi rendelete alapján májusban lefoglalták és térítés nélkül elszállították a kerékpárokat. A cél — a Vörös 1,4Uo. 609. f. 8/85. ő.e. 115Uo. 603. f. 6/26. ő.e., valamint PmL. PPSKk vm. Direktóriumának ein. ir. és uo. PPSKk vm. alispánjának ir. TAGyOB. Kunszentmiklósi j. 116 Dokumentumok, 518-519. 117PIA. 606. f. 3/41. ő.e. (XIV. köt.) 1138. föl. és uo. 642. f. 1919 - IV - 945. ő.e. 118PIA. 6O5.f. H/l.a. ő.e, 302.
