Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
20 ZSIGMOND LÁSZLÓ Az ordre, vagyis a rend helyreállítása, illetve korszerű és egyben végleges alapokra helyezése volt minden alkalommal az indítéka annak, hogy a pozitivizmus egyre újabb szakaszába lépjen — vélekedik Reflexions sur la pensée comtienne'31 című munkájában Jean Delvolvé. Delvolvé szerint mindegyik jellege jól felismerhető és a fordulat akkor állott be, amikor a Philosophie positive befejezésével Comte befejezettnek minősítette az elméleti alap és alkalmazását tartalmazó szociológia kidolgozását. A dogma birtokában — Comte elképzelése szerint — nem maradt más hátra, mint az emberiséget megtestesítő ún. Nagy Lény kultusza.132 Előtérbe a hit került, jelmondatul a Synthese subjective belső címlapján található következő mondás szolgált: „omnis ratio, et naturalis investigatio fidem sequi debet, non praecedere, nec infringere.”1 33 Többen, így pl. Emile Durkheim, akit egyébként Comte szelleme ihletett — írja Delvolvé —, ahhoz a Comte-hoz akartak csatlakozni, aki annak idején azért fordult szembe Saint-Simonnal és marasztalta el a saint-simonistákat, mert vallási tendenciák jelentkeztek náluk.134 Ugyanúgy, mint annak idején Comte, később Durkheim próbálta helyreállítani a tan tisztaságát az eredeti tudományosság alapján. Durkheim megfeledkezett azonban arról — állapítja meg Delvolvé -, hogy koncepciójában „ ... az Emberiség, Társadalom néven nem kevesebb, mint a comte-i vallásban, név nélkül ugyan, a »Nagy Lény«, a vallások transzcendens és immanens istenségének reális helyettesítője, amely nem más, mint a Társadalom szimbóluma . .. 35 Durkheim ún. conscience générale-ja is sok rokon vonást mutat a comte-i ún. esprit d’ensemble-lel, amely Delvolvé szerint — nem más, „mint a Nagy Lény minden részével együttjáró emberi értelem, és amely lehetővé teszi számukra, hogy felfogják az ösztönös összefutást, amelyből a hatalmas Organizmus származik;... 5,136 Comte és Le socialisme, sa définition, ses debuts, la doctrine saint-simonienne című könyv szerzője: Durkheim13 7 között azonban alapvető különbség van — jegyzi meg Delvolvé. A szocialista nézetekkel rokonszenvező Durkheim tévedése Delvolvé szerint abban rejlett, hogy a törvényszerűnek tekintett munkamegosztásból származó problémák feloldását szolgáló ún. consensus kérdésében nem mert oly messzire elmenni, mint Comte. Az ún. consensus legfontosabb feltétele: az erkölcs kérdésében Comte-nak volt és maradt igaza Delvolvé szerint, innen a nézetazonossága az ún. ordre morale olyan képviselőivel, mint a múltban de Maistre és jelenben Charles Maurras. 1 38 A társadalom egyensúlya és az emberiség egysége követelmény volt — írja Delvolvé —, hogy a comte-i gondolatrendszer olyan gyakorlati konstrukcióban tetőződjön, amelyben „a politikai rend szigorúan alá van vetve a szellemi rendnek, amelynek társadalmi formáját a pozitív vallás alkotja”.1 39 Delvolvé munkájában ’ 3,Z Delvolvé: Reflexions sur la pensée comttenne. Paris. 1932. 65-68. - Vö.: Gaston Milhaud: L ’idée d’ordre chez Auguste Comte. Revue de Méthaphysique et Morale. Année 1901. 385-406. 132 Delvolvé: 75-231. 13’„Minden gondolkodásnak és természeti kutatásnak a hitet kell követnie, azt meg nem előzheti, sem nem gyengítheti”. Uo. 231. - Vö.: Comte: Synthese. Belső címlap. ’ ^Delvolvé: 303-304. ,35Uo. 300. 1 36 Uo. 300. ! Durkheim: Le socialisme, sa définition, ses débuts, la doctrine saint-simonienne. Paris. 1928. - É. Durkheim: Sociologie et philosophic. Paris. 1925. - d Duvignaud: Durkheim. Savié, son oeuvre avec exposé de sa philosophic. Paris. 1965. Delvolvé: 293-295. 1 39Uo. 291.
