Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
AZ 1918—19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 225 Akadémia átszervezését, hogy a tekintélyes intézmény valóban a „tudományos kutatás országos központjává és irányítójává” váljék.1 3 7 A műegyetem mellett igen fontos reformok színtere volt a felsőfokú gazdasági szakoktatás. A mezőgazdasági akadémiák reformjára vonatkozólag különböző elgondolások alakultak ki. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület azt javasolta, hogy az öt gazdasági akadémiából (Debrecen, Kassa, Keszthely, Kolozsvár, Magyaróvár) egy technológiai intézetté, egy pedig kertészeti-szőlészeti és borászati középfokú iskolává alakítandó át. Ugyanakkor helyeselte a keszthelyi gazdasági akadémia tanári testületének azt az elhatározását, hogy — a nép gazdasági irányítására és vezetésére alkalmas szakemberek nevelését látván a legfontosabb feladatnak — népgazdasági akadémiává kíván átalakulni.1 38 De nemcsak a gazdasági akadémiák, hanem az Állatorvosi Főiskola is szükségesnek tartotta saját maga megreformálását. A tanári kar — amint e tárgyban felvett jegyzőkönyvük bizonyítja — teljes munkakészséggel és odaadással állva a Tanácsköztársaság szolgálatába, szükségesnek vélte az állatorvosi szakoktatás olyan folytatólagos reformját, mely lehetővé teszi a főiskola hallgatóinak az eddiginél még intenzívebb és gyakorlatiasabb képzését. A leendő állatorvosok csak így tudnak majd megfelelni azoknak a fokozott igényeknek, amelyeket a megváltozott gazdasági viszonyok, a betegségek elleni védekezés és azok orvoslása, valamint az állattenyésztés, az állati nyerstermékek előállítása és egészségügyi ellenőrzése terén velük szemben támasztani fognak.139 A főiskola a növekvő igények megfelelő kielégítése érdekében az állatorvosi tanfolyam tanulmányi idejének 8 félévre való felemelését, új tanterv, új szigorlati rend bevezetését, a tanító- és segédszemélyzet arányos növelését, másrészt új intézetek és berendezések létesítését javasolta.140 A különböző reformtervek ellenére az akadémiák szervezetét egyelőre érintetlenül hagyta a Földművelésügyi Népbiztosság. Fontosságuk kiemelésére azonban a főiskolai jelleget adományozta nekik,1 41 s tanáraiknak is a megfelelő címeket (professzor, adjunktus professzor, docens, előadó, asszisztens, gyakornok).142 A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás reformja elsőszülöttének a Földművelésügyi Népbiztosság egy gazdasági főiskola (egyetem) Budapesten történő felállítását szánta. Ennek tervei 1919. júliusára már készen voltak. A gazdasági főiskolát állatorvosi, mezőgazdasági, erdészeti, mezőgazdasági ipari technológiai és kultúrmérnöki fakultás keretébe illesztették volna be.143 A kísérletügy mezőgazdasági ipari ügyosztálya már az őszi félévtől kezdődően követelte a mezőgazdasági egyetemen egy mezőgazdasági ipari osztály felállítását.14 4 Többek közt az agrártudományok fejlesztését is szolgálta a Földművelés' 31 Hevesi Gyula: К Tanácsköztársaság 50. évfordulójára. Magyar Tudomány, 1969/3. 120-121. Az MTA másfél évszázada 1825-1975. Bp. 1975. 259-264. 138OL FN-11-67 018/1919. 139OL FN-IX-362/1919. I40OLFN-IX-420/1919. 1410L FN-IX—1568/1919. 1 42 OL FN-IX-3372/1919. 143OL FN-IX-3293/1919. 1440L FN-IX-3118/1919.
