Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
226 BELLÉR BÉLA ügyi Népbiztosságnak a budapesti tudományegyetem által rokonszenwel fogadott az a javaslata, hogy az egyetemen állítsanak fel meteorológiai tanszéket.14 5 A Földművelésügyi Népbiztosság a mezőgazdasági egyetem fő céljának a legfelső tudományos képzés mellett a tanárképzést jelölte meg. A gyakorlati oktatás a főiskola üzemébe beállított gazdaságokban történt volna. E célra a gödöllői, a martonvásári és a ráckevei uradalmakat szemelték ki. Már a vonatkozó szervezeti szabályzatok kidolgozása is folyamatban volt.1 4 6 A felsőfokú agrárszakoktatásnak a mezőgazdasági egyetem mellett másik nagyszabású terve a kertészeti főiskola volt. Ezzel megvalósult volna a Magyarországon mind az ideig hiányzó felsőfokú kertész-szakemberképzés. A kertészeti főiskola felállítását 1919. május 30-án határozták el a Földművelésügyi Népbiztosságon. A főiskolán a hallgatók egyéves gyakorlat után három évig tanulnának, és csak ezután választanának valamilyen kertészeti szakot, amelyen még egy évig képezhetnék magukat. Ezután jelentkeznének képesítő vizsgára. A főiskolát 12 tanszékre tervezték, és minden tanszék élére egy kiváló kertészt kívántak állítani. A kertészeti főiskola terve utóbb olyan grandiózussá vált, hogy Ercsi és Érd közt, Százhalombattán, közvetlenül a Duna mellett 3000 kát. holdat és 10 000 növendéket, munkást kívántak rendelkezésére bocsátani. Elsősorban „a múltban elnyomott, a tanulástól elzárt, nagy gyakorlattal rendelkező munkásfiatalokat és kertész szakembereket” vártak a főiskolára nagyszabású diákszociális létesítményekkel. Gyakorlati szakembereknél eltekintettek az általános középiskolai végzettségtől is.147 Bár a mezőgazdasági szakoktatás reformjának kétségkívül voltak hiányosságai, mégis a meghozott intézkedések egy nagyvonalú és jól átgondolt mezőgazdasági szakoktatási reform keretébe illeszkedtek be, s kivívták a szakoktatói kar elismerését és odaadó támogatását. A gazdasági akadémiai és iskolai tanítói kar és a tanulók közt jó viszony volt. A tanítói kar egy része egy időre otthagyta tanszékét, és a direktóriumok, a termelést biztosító tanácsok munkájába belekapcsolódva fáradozott az új rend megerősítésén.1 4 8 A gazdasági jellegű egyetemek és főiskolák sorában végezetül meg kell említenünk a Közgazdasági Főiskolát. Ez a régi Kereskedelmi Akadémiát, a Keleti Akadémiát és a Világkereskedelmi Akadémiát foglalta magában. Feladata a szocializált üzemek és a bel- és külkereskedelem közgazdasági szakembereinek, valamint számviteli és közgazdasági tanároknak képzése volt. Tanulmányi idejét 4 évben szabták meg. Az iskola szoros kapcsolatot akart kiépíteni az üzemekkel is.1 4 9 A Magyar Tanácsköztársaság felsőoktatási reformjai megváltoztatták az egyetemek, főiskolák külső képét és belső életét. A magyar felsőoktatás nagy lépésekkel igyekezett behozni azt az elmaradást, amely közte és a fejlettebb felsőoktatással rendelkező európai országok között fennállott. Az egyetemnek sikerült munkájába bekapcsolnia a kor legkiválóbb tudósait, íróit, művészeit, s ezzel korszerűsítette az egyetem bizonyos mértékig elavult tanulmányi anyagát, felfrissítette tanári karát. Megtörténtek az első lépések egyes ,45OL FN-IX-1819/1919. ’ 46OL FN-IX-3293/1919. ^^Bellér Béla: Mezőgazdasági szakoktatás a Tanácsköztársaság idején. Agrártörténeti Szemle, 1969/1-2. 63-64. Tóth Mihály: A Magyar Tanácsköztársaság hagyatéka a kertészeti szakoktatás terén. Felsőoktatási Szemle, 1959/7-8. 427-431. ,48OL FN-IX—3293/1919. 1 49 PI Arch. A II. 7/92. Vörös Újság, 1919. aug. 1. 8.
