Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
224 BELLÉR BÉLA Möllet István) és reformakciók által már kellőképpen elő volt készítve. A reform alapelve az volt, hogy az építészeti technika nagy fejlődésére és további differenciálódására való tekintettel redukálni kell az ún. alaptantárgyakat (matematika, fizika, kémia, mechanika), s előtérbe kell állítani a szorosan vett szaktárgyakat és a tervezési gyakorlatokat. Az eddigi, a négy fő szakma irányában általánosító tanulmányi rend helyett megtették az első lépést a közös (standard) alapot biztosító tanulmányi anyag tömörítésére. Ezzel elősegítették, hogy a hallgatók speciálisabb tárgyakat választhassanak. Az elmélet mellett az építészeti gyakorlat körét is igyekezett a reform tagolni egyrészt művészeti, ill. szerkezeti irányban, másrészt és főként az épületeknek rendeltetésük szerint való átcsoportosításával (ipari, gazdasági stb.). Az eddiginél nagyobb figyelmet fordított a reform a közhivatalnoki pályára való képzésre is a városépítészet, a tervezés intenzív oktatása által.1 34 134OL VKM Egyet.-17-57 726(63 247/1919. Devics-Zádor-Károlyi: i. m. 198-206. 13SOL VKMEgyet.-17-57 726/63 427, 87 769, 158 849,159 341,170 816,172,411, 175 695 stb ./1919. Zádor Mihály: A Magyar Tanácsköztársaság az épít észoktatás korszerűsítéséért. Magyar Építőművészet, 1969/5. 15-16. 1 36Devics-Zádor-Károlyi: i. m. 202-205. A szocialista tanítómozgalom. 150. A fentiekben vázolt reform első lépéseként a Közoktatásügyi Népbiztosság 6 új építészeti tanszéket szervezett a műegyetemen, és 7 új tanári kinevezést eszközölt. (A hetedik kinevezés, dr. Márki Hugóé egy régi tanszékre, az alkalmazott közgazdaságtan és statisztika elnevezésű tanszékre szólt.) Az újonnan szervezett tanszékek és vezetőik a következők: Ipari és gazdasági építészeti tanszék I. sz. tervezési tanszék II. sz. tervezési tanszék Lakásberendezés, belső dekoráció Művészettörténet Városépítés és tervezés Málnai Béla Pogány Móric Éber László Hikisch Rezső Kozma Lajos Lessner Manó 1 35 A műegyetem többi karán — így pl. a gépészmérnökin és vegyészmérnökin is - sor került szervezeti reformra. Fontos kinevezések is történtek. Tanszéket kapott Mihailich Győző, Pattantyús Á. Géza, Kozma Lajos. Az üzemfelügyelők számára újonnan szervezett szakon Bánki Donát és Pfeiffer Ignác tartott előadásokat.1 3 6 A szocialista átalakulás tág teret nyitott a műszaki értelmiség alkotó tevékenységének. A gazdálkodás tudományos alapra helyezése érdekében a Népgazdasági Tanács minden főosztálya mellé tudományos műszaki tanácsot szerveztek, összesen 9-et. Ezekben az ország legkiválóbb, nemzetközileg is elismert szakemberei vettek részt, így pl. az energiagazdálkodási osztály tanácsában Bogdánffy Ödön, Seidner Mihály, Bánki Donát, Bláthy Ottó Titusz, Böck Hugó, Hermann Miksa, Hoór-Tempis Mór, Kandó Kálmán, Pfeiffer Ignác, Schimanek Emil és mások. Kidolgozták a Duna-Tisza-csatorna építésének, az ország villamosításának tervét. A Népgazdasági Tanács keretében megalakult kísérletügyi osztály megkezdte az ipari megrendelésekre dolgozó magánlaboratóriumok, tanszéki laboratóriumok tevékenységének felmérését, összehangolását, a Magyar Tudományos
