Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
216 BELLÉR BÉLA — elosztó üzemi szakmunkásképzésnek. Az elnevezés megváltozása arra a felfogásra utal, amely a kapitalizmussal elvetette a vele egylényegűnek tartott kereskedelmet is, és a kapitalista kereskedelemmel a szocialista elosztást állította szembe. Innen az „elosztó üzemi” elnevezés.92 Ezt a széles körben elterjedt kereskedelemellenes felfogást a Tanácsköztársaság közoktatásügyi vezetői is osztották. „.. . A kereskedelmet - jelentette ki a tanítók átképző tanfolyamán Fogarasi Béla — a szocializmus elvileg amúgy is elítéli. Kereskedelemre egy szocialista társadalomban nincs szükség.”93 Kezdetben reformálni igyekeztek a kapitalista intézményt”. A népbiztosság április 9-én kiadott rendelete a felsőkereskedelmi iskolában megszüntette a jogi oktatást, a közgazdasági ismeretek oktatását pedig a Kommunista Kiáltvány, ill. a forradalom történetének oktatásával helyettesítette. Április 24-én a levelezés és könyvvitel oktatását váltották fel az üzemtechnika oktatásával. Egyes közoktatásügyi vezetők azonban úgy vélték, hogy a kereskedelmi szakoktatást nem reformálni, hanem likvidálni kell. A július 21-én kiadott, a kereskedelmi iskolák átszervezéséről szóló rendelet a megváltozott gazdasági rendre való tekintettel megszünteti a régi kapitalista gazdálkodás céljait szolgáló felsőkereskedelmi iskolákat, és helyükre a dolgozók érdekeit szolgáló kommunista gazdálkodási szervezetek (fogyasztó, elosztó, termelőszövetkezetek, gyűjtőtelepek, termelőüzemek stb.) szervezetét és működését ismertető üzemszervezeti szakiskolákat állítja. Az új iskolák tanulmányi idejét a rendelet három évről négy évre emeli fel, és egyben közli az I- IV. osztály általános tantervét. Az általános tanterv az új iskola kétségkívül legjelentősebb és legbeszédesebb dokumentuma. Szervesen illeszkedik a kereskedelmi oktatásnak úgyszólván az 1895-i szervezet létrehozásával egyidejűleg elkezdődő reformmozgalmába. A reform alapelvei egyrészt a tanulmányi időnek háromról négy évfolyamra való — már említett — felemelése, másrészt a rokon tárgyak összevonása révén a tantárgyak számának csökkentése és a heti óraszám 30-ban való maximálása voltak. Ezeknek a követelményeknek a tanácsköztársasági’tanterv inkább megfelel, mint az 1913-i. Ami a tartalmi vonatkozásokat illeti, az 1919-es tantervben figyelemre méltó a közgazdasági és jogi ismeretek összevonása és együttes óraszámuknak 50%-os csökkentése; a történelemnek gazdaságtörténettel és szociológiával való helyettesítése és heti egy órával való megtoldása; a földrajzon belül a természettan, vagyis a fizika — óraszámemeléssel is kifejezésre juttatott — előtérbe állítása; a matematikai tantárgycsoport bizonyos átrendezése és óraszámuk jelentékeny megnövelése és új tantárgyakként vagy tan tárgy részekként a műipari alapfogalmak, üzemtan, gépírás, egészségtan, új foglalkozásokként pedig kötetlen óraszámú játék-, ill. munkadélután bevezetése. Ezeket a változtatásokat a bekövetkezett nagy gazdasági, társadalmi átalakulások, de pedagógiai szempontok is többé-kevésbé indokolják. Csupán a nyelvi és levelezési oktatás helyzetét ítélhetjük hátrányosnak.94 A Közoktatásügyi Népbiztosság a kereskedelmi iskolán kívül a többi kereskedelmi szakiskola reformját is tervbe vette. Rendelettel megszüntette a Budapesten lévő összes 9 2 Imre Ottó: Lenin a szocialista gazdaság irányításáról. Tiszatáj, 1967/11. 1043 -1048. 9 3 Fogarasi Béla: Kommunista politika - kommunista kultúra. Bp. 1919. 20. 94 MTM 89-92. Vő. Üzemszervezeti szakmunkásképző iskola. Szakszervezeti Értesítő, 1919. júl. 26.
