Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
KL 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 217 gyors- és gépíró iskolákat, kereskedelmi szaktanfolyamokat, és helyettük újakat szándékozott indítani. Ezeknek a tanfolyamoknak oktatókkal való ellátására gyorsíró szaktanítókat képező tanfolyamokat szerveztek. Egyetemi reform A Közoktatásügyi Népbiztosság óriási lendülettel fogott hozzá az egyetemi-főiskolai reformhoz is. Első lépésként a budapesti tudományegyetem jogi és bölcsészettudományi karainak tanárai közül bizottságot küldött ki az időszerű reformok előkészítésére.95 A bizottságok jóformán már kész reformterveket találtak. Az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének tanácsülésén március 23-án Pikier Gyula elnök bejelentette, hogy az orvosi és a bölcsészkari tanulmányok reformjára vonatkozó emlékiratok teljesen készen vannak, és a közeli napokban a kormány elé terjesztik őket.96 A Közoktatásügyi Népbiztosság ezekre a reformtervekre támaszkodva haladéktalanul nekilátott a felsőoktatási reform végrehajtásának. Három egymással szorosan összefüggő feladatot kellett megoldania: 1. előkészíteni a marxista szellemű egyetemi oktatást; 2. emelni az egyetemi képzés, mindenekelőtt a tudósképzés színvonalát, és 3. meg kellett nyitni az egyetemeket és főiskolákat a munkás- és paraszt fiatalok előtt. 1919. március 26-án a közoktatásügyi népbiztos fontos személyügyi rendeletet hozott. Eszerint a népbiztos az egyetem több tanárának további működését nem tartván kívánatosnak, eltiltotta őket a tanári tevékenységtől. Legnagyobb arányú eltiltás — 25 professzort érintett - a bölcsészettudományi karon volt.97 A bölcsészettudományinál lényegesen kevesebb volt az eltiltás a jogi és az orvosi karon. A jogi professzorok közül összesen 11, az orvosprofesszorok közül mindössze 5 tanárt tiltottak el. A személyi változásokkal egyidejűleg a népbiztosság hozzálátott a szervezeti változások előkészítéséhez. Elsőnek a jogi oktatás, a különböző jogi, bírói intézmények bonyolult problémáját vette elő. A proletárdiktatúra megalakulása után nem sokkal valamennyi bírót és ügyészt rendelkezési állományba helyezett,98 feloszlatta az összes rendes bíróságokat, elnapolt valamennyi büntető eljárást és polgári pert,99 s a tanácsrendszer keretében a népre bízta a jogszolgáltatás közvetlen gyakorlását.100 Ezek az intézkedések tagadhatatlanul befolyásolták a jogi oktatásra vonatkozó rendeleteket. Ugyanakkor a rendeletek meghozatalában szerepe volt a régi Magyarország iskolarendszere egyik legjellegzetesebb, történelmi eredetű hibájának, a jogásztúltermelésnek is. Ennek megszüntetésére két út kínálkozott. Egyik a jogászfeleslegnek akiszélese-9 6 Magyar Felsőoktatás. II. k. Bp. 1937. 21. 96 Világ, 1919. márc. 25. 11. 97A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatala. Az egyetemi politikai megbízott iratai 87/1919. OL VKM Egyet.-5-79 259/1919. Vö. A bolsevizmus Magyarországon. Szerk. Gratz Gusztáv. Bp. 1921. 844. Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. Bp. 1919. 75-76. Kaas-Lazarovics: Der Bolschewismus ín Ungarn. München. 1930. 105. 9 8Tanácsköztársaság, 1919. márc. 26. Tanácsköztársasági Törvénytár. I. k. Bp. 1919. 17 — 18. 99Tanácsköztársasági Törvénytár. I. k. 87. Budapesti Közlöny, 1919. márc. 24. (69.) 100Kaas-Lazarovics: i. m. 86.
