Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
210 BELLÉR BÉLA ingyenességéért. A Tanácsköztársaság ezen a területen is nagyot lépett előre. A főváros népbiztossága 1919. március 28-án rendeletben közölte, hogy a tanítás a főváros összes iskoláiban és tanfolyamain ingyenes, vagyis mindennemű tandíjszedés megszűnik.78 A főváros példáját anyagi lehetőségeihez mérten a vidéknek is követnie kellett. 78MTM 8. 79 A régi és az új iskola. Bp. 1919. 7. 80MTM 198. Mindezek az intézkedések megteremtették az előfeltételeit a Közoktatásügyi Népbiztosság nagyszabású iskolareformja alapjának, a 6-14 éves életkorra teijedő egységes nyolcosztályos népiskolának létrehozásához. „Hatéves kortól tizennégy éves korig, tehát 8 évig tart majd az az idő, amely alatt kivétel nélkül minden gyermek teljesen egységes ismereteket kap, amely alatt elsajátítja azt az anyagot, amit minden egyes embernek tudnia kell.”79 Ezzel az oktatás legfőbb alapelvévé emelték a mindenki számára közös egységes alapműveltséget, áthidalva azt a szakadékot, amely az uralkodó osztályok iskolái által közvetített magas színvonalú, modern és sokrétű általános műveltség és a dolgozó osztályok iskoláiban tanított alacsony szintű, korszerűtlen és egyoldalú általános műveltségi tananyag közt tátongott. A Közoktatásügyi Népbiztosság júniusi jelentése szerint az új iskola tanterve össze van állítva, a módszertani szempontok is tisztázva vannak. „A jövő tanítása általános és közvetlen okulást fog nyújtani olyan kérdésekben, amelyek a szellemi és erkölcsi fejlődést valóban szolgálják és oly módon, hogy minden tanuló ön tevékenysége és tapasztalatszerző munkája révén sajátítsa el az ismereteket.”80 A nyolcosztályos népiskola nagyszabású tervének realizálása megkövetelte a „régi rend . . . szégyenletes és szomorú intézményének”, az osztatlan népiskolának megszüntetését és az egész népiskolai hálózat átszervezését. Az osztatlan (egytanítós) iskolák arányszáma az egyházi iskoláknál 54% volt, de még az állami iskoláknál is 44%. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete alapján a Közoktatásügyi Népbiztosság április 18-án kiadta 10. KN sz. rendeletét az osztatlan népiskolák megszüntetéséről és a népiskolák átszervezéséről. A rendelet szerint az egy helységben lévő iskolák egységes vezetés alá kerülnek, mert ezáltal szocializált üzemekhez hasonlóan az iskolákban is lehetővé válik az erők tervszerű beosztása és a munka gazdaságos elvégzése. De ezen túlmenően megoldja ez az intézkedés az osztatlan népiskola gondját, nemkülönben a tanulók megfelelő csoportosítását is. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy mindazokban a községekben, ahol eddig két vagy több magyar nyelvű osztatlan iskola működött egymás mellett, vagy pedig osztatlan iskola mellett osztott is létezett, ezeket egységes iskolává kell összevonni. A tanulók a pedagógiai követelményeknek megfelelően csoportosítandók, mégpedig úgy, hogy az egyes csoportok (osztályok) azonos korú és azonos tanulmányokat folytató tanulókból álljanak. A túlzsúfoltságot lehetőleg el kell kerülni. A nemek elkülönítését azonban nem tartották feltétlenül szükségesnek, vagyis megengedték a koedukációt. Ha a községben lévő iskolák közül csak az egyikben voltak meg a kedvező feltételek — pl. tornaterem, játszótér, kert —, akkor ezek használatát a többi iskola növendékeinek is lehetővé tették.81 A nyolcosztályos egységes, általános népiskolának bevezetésére vonatkozó 174042/1919. sz. rendelet 1919. július 31-én kelt, de már csak augusztus 3-án jelent meg.
