Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
KL 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 211 Elrendeli, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az előkészületeket a nyolcosztályos népiskola bevezetésére. Azokon a helyeken, ahol eddig csak négy osztály volt, szeptemberben meg kell nyitni az V. osztályt, ahol hat osztály volt, ott a VII-et. Az újonnan megnyitandó osztályok számára már most biztosítani kell a tantermet. Iskolai célra szükség esetén kocsma-, kaszinó-, egyesületi helyiségeket is igénybe lehet vermi, magánlakásokat is ki lehet bérelni. A rendelet szerint ügyelni kell arra, hogy az osztatlan iskolák, amennyiben tanulóik száma a 40- 50-et meghaladja, fokozatosan osztottakká alakuljanak.82 82MTM 294-295. 83 PI Arch. АП. 7/92. 84MTM 208. 8 5 Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformtervezete. Szerk. Pásztor József. Bp. Milyen eredményeket ért el a Közoktatásügyi Népbiztpsság a nyolcosztályos népiskola megvalósítása terén, vagy legalábbis milyenek voltak a kilátások? Ha a népbiztosság végső célja valóban annak az eszményi állapotnak elérése volt, hogy egy osztályban ne tanuljon 40-nél több gyermek, ez mindjárt fölvet két rendkívül súlyos és az adott viszonyok közt nehezen megoldható kérdést: a tanító- és a tanteremhiányt. Ha az 1918/ 1 9-i tanév elejének 902 965 elemi iskolai tankötelesét, ill. a tanév végén ténylegesen iskolába járt 886 998 elemi iskolai tanulót vesszük tekintetbe, 40-es osztálylétszámot számolva 22 574, ill. 22 175 tanítóra lett volna szükség. Ezzel szemben ténylegesen 14 422 elemi iskolai tanító volt az országban. A hiány tehát 8152, ill. 7753, ami igen tekintélyes szám, 35 - 36% körül mozog. Ennek a hiánynak pótlása, méghozzá teljes értékű tanerővel, nem volt könnyű feladat még akkor sem, ha a megszállt területekről menekülő tanítók nagy számát is tekintetbe vesszük. Nem kevésbé súlyos gond volt az iskola- és a tanteremhiány megszüntetése. Ezen a területen viszont sem kellő aktivitást nem mutatott a Közoktatásügyi Népbiztosság, sem megfelelé perspektivikus terve nem volt a jövőre vonatkozólag.8 3 A népiskolai beruházások összege meglehetősen alacsony. Ezt közvetve a népbiztosság júniusi jelentése is elismeri, amikor ígéretet tesz arra, hogy az új tanév elejére revideálja az elemi iskolák dologi kiadásait.84 A központi pénzügyi erőforrásoknak megnyitása bizonyára mozgósította volna a helyi erőforrásokat is, és lendületet adott volna az iskola- és tanteremépítésnek. Bár a nyolcosztályos népiskola személyi és tárgyi előfeltételeinek megteremtése erősen igénybe vette a népiskolák kérdésével foglalkozó ügyosztályokat, maradt idejük és figyelmük a népiskola belső profiljának, tanterveinek kialakítására is. A népbiztosság elfogadta a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége iskolai reformbizottságának tantervi előmunkálatait, amelyek újjászülték a magyar népoktatást, az új társadalom szükségleteihez és a korszerű pedagógia követelményeihez szabva azt. így jelenik meg a tantervi javaslatokban a hagyományos tantárgyak és módszerek mellett a munka, mint új tantárgy és módszer is egyben, s ennek nagyszabású szervezeti kereteiként a középponti műhelyes iparoktatási telep, valamint az iskolai műhelyek, tangazdaságok. Az oktatási kérdésekhez közművelődési feladatokat is kapcsoltak. Ezért külön tantervi javaslat készült pl. a nyilvános ifjúsági könyvtárakról.85 Mindezeknek tárgyalása azonban már meghaladná a közoktatáspolitika vizsgálatára szorítkozó célkitűzésünket. 1959.
