Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
196 BELLÉR BÉLA Az egyetemi kultúrharc E sokfajta és fontos reformterv közül elsőnek — inkább véletlen, mint tudatos elhatározás folytán — egy kevésbé fontos reformterv, a jogi oktatás reformja került a szőnyegre. Az 1919. január 21 -i minisztertanács elhatározta a tovább tanító, már nyugdíjjogosult egyetemi tanárok nyugdíjazását s egyszerre 7 új professzor kinevezését a budapesti jogi капа. 31 A minisztertanácsnak ezt a határozatát Kunfi 1919. január 22-én a tudományegyetem tanácsához intézett leiratban jelentette be. Ebben hivatali elődjének álláspontját magáévá téve, hivatkozott a jogi kar szociális irányú reformjának halaszthatatlan szükségességére, s egyben jelezte azt a szándékát, hogy a Jog- és Állam tudományi Kart Jog-, Állam- és Társadalomtudományi Kaná óhajtja átszervezni. Az újjászervezendő kar feladatává kívánta tenni a köztisztviselők szociális-gazdasági képzését és továbbképzését és a tanítóknak, tanároknak hasonló irányú oktatását. A jogi kar tárgyalásainak elhúzódásából azonban azt a következtetést vonta le a leirat, hogy „ .. . a karban jelen összetételében nincs meg a készség ana, hogy a gyökeres átalakulást önmagától megvalósítsa. A komoly reform megvalósulásának előfeltétele - hangoztatta a leirat -, hogy a munkába bevonassanak ma még az egyetem kötelékén kívül álló férfiak, akikben régtől fogva s mély meggyőződésként él a kialakuló új rend szociális feladatainak az átérzése”.3 2 3lOL VKM Egyet. 1919—12—51 551/213 721. - Bár a dokumentumok nagy része azóta már ismertté vált, sőt dokumentumkiadványokban is megjelent, az egyetemi ügyek tárgyalásánál meghagytam azon tanulmányom levéltári és egyéb jelzeteit, amely először vonta be nagyobb mértékben a levéltári forrásokat a kérdéskör tárgyalásába. (Bellér Béla: Felsőoktatásunk a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején. Felsőoktatási Szemle, 1960/2-3. 90-96, 140-148). Az egyetemi kultúrharc dokumentumait kiadta Litván György: A forradalmi kormány és a budapesti tudományegyetem erőpróbája 1918-1919 fordulóján. Történelmi Szemle, 1968/4. 401-426. 32OL VKM Egyet.—5-22 830/1919. 3 3Uo. 34OL VKM Egyet.-4-13 259/45 751/1919. 3 5 Pesti Hírlap. 1919. jan. 26. Vö. Pántórténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban: PI Arch.) A XVI. 7/90. Ezért a betöltetlenül hagyott régi tanszékek javadalma terhére az új tanszékekre s az újonnan létesítendő társadalmi-gazdasági tanszékre a kar előzetes hozzájárulása nélkül a miniszter a következő kinevezéseket eszközölte: dr. Ágoston Péter magánjog; dr. Farkas Geyza agrár politika; dr. Jászi Oszkár szociológia; dr. Kovács Gábor társadalmi gazdaságtan; dr. Rónai Zoltán politikai tudományok; dr. Varga Jenő gazdasági politika és dr. Vámbéry Rusztem kriminológia.33 A kormány erélyes intézkedése a felháborodásnak valóságos viharát kavarta fel az egyetemen, és merev ellenállást váltott ki. Ennek élén a jogi kar haladt, de végül valamennyi kar — a kezdetben mérsékletet ajánló orvosi kar is - belesodródott a harcba. A jogi kar 1919. január 25-én tartott ülésén a szociáldemokrata miniszter eljárását II. József abszolutisztikus intézkedéseihez hasonlította.34 A közoktatásügyi kormányzat azonban nem szándékozott a „professzorok lázadása” elől meghátrálni. 1919. január 26-án hírek jelentek meg a sajtóban arról, hogy a budapesti egyetem jogi kara után most a bölcsészettudományi karra is új egyetemi tanárokat nevez ki a kormány, a fakultás megkérdezése nélkül.3 5
