Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
AZ 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 197 Az új egyetemi tanárok kinevezésének, a készülő egyetemi tisztogatásnak híre még makacsabb ellenállásra ösztökélte az egyetemi reakciót. Az egyetemi tanács 1919. január 29-i rendkívüli gyűlésén az egyes karok — elsősorban a jogi kar álláspontját magukévá téve — igen erélyes hangú határozatot fogadott el. A miniszter intézkedése ellen az egyetemi reakció az elvont, osztály feletti „szabadság” nevében tiltakozott, sőt egy esetleges rendszerváltozás lehetőségével fenyegetőzött.36 A tanács törvénysértésnek minősítette a miniszter eljárását, az újonnan kinevezett tanároktól megtagadta az eskü kivételét, és kérte az intézkedések hatályon kívül helyezését. A tanács ily értelmű felterjesztést szándékozott intézni a közoktatásügyi miniszterhez, a kormányhoz, a köztársasági elnökhöz, a két utóbbihoz küldöttség útján. A küldöttség a rektor vezetésével a kari dékánokból állott volna.3 7 36OL VKM Egyet. 4-13 259/45 751/1919. 37Uo. 38PI Arch. A XVI. 7/67. 39OL VKM Egyet.-Л -63 069/1920. 40OL VKM Egyet.-5-22 830/63 392/1919. Kunfi a haladó közvéleménytől és irodalmi köröktől is támogatva3 8 nem hátrált meg, ellenkezőleg! Újabb leiratában hangsúlyozta, hogy „e kinevezések módja forradalmi tény”, majd így folytatta: „A Jog- és Államtudományi Kar társadalmi irányú mélyreható átalakítása forradalmi érdek, s kénytelen vagyok minden kísérletet, mely e reform késedelem nélküli és komoly megvalósítását elhárítani törekszik, ellenforradalmi ténynek minősíteni”.3 9 Nem járt eredménnyel a tanács küldöttségjárása sem. A tanácsi határozat értelmében küldöttség kereste fel Berinkey miniszterelnököt és Károlyi köztársasági elnököt, és az egyetemi tanács nevében kérte a kinevezések visszavonását. Mindkét helyen azt a választ kapták, hogy olyan tanárokat kell az egyetemre küldeni, akik az új irányzatot kellően képviselik, és olyan tanokat hirdetnek, amelyek a gyökeres rendszerváltozást tudományosan igazolják. Minthogy az egyetemi tanács ezután sem volt hajlandó az esküt az új tanároktól kivenni, ők a minisztertanács ülésén az egész kormány jelenlétében tették le azt. Egyidejűleg a minisztertanács az egyetem autonómiáját felfüggesztette, mert a népkormánynak a forradalmi vívmányok biztosítására irányuló törekvéseivel szembehelyezkedett, és Jászi Oszkár személyében kormány biztost nevezett ki élére azzal, hogy a közoktatásügyi miniszter rövidesen meg fogja alkotni az egyetemek szabadságát intézményesen biztosító törvényt. Jászi állandó helyettesének dr. Farkas Geyza egyetemi tanárt nevezték ki.40 Az újonnan kinevezett egyetemi tanároknak és az egyetemi kormánybiztosnak működése egyébként a fogadkozások és fenyegetődzések ellenére sem ütközött nehézségbe. A „professzori lázadás” lángja hamar ellobbant. A kormány az egyetemen is különböző hivatalokkal, megbízatásokkal látta el az újonnan kinevezett egyetemi tanárokat, s ettől kezdve tanári működésüket senki sem akadályozta. Jászi igen elégedetten nyilatkozott az egyetemi tanárok későbbi lojális magatartásáról. A tervezett egyetemi reformot véleménye szerint minden nagyobb megrázkódtatás nélkül végre lehetett volna hajtani már csak azért is, mert a professzorok „nagyon szófogadók és engedelmesek 2 Századok 79/2
