Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
194 BELLÉR BÉLA nyelv oktatása ezek szerint nem gyakorlati célú. Ezen mit sem változtat az, hogy Imre egyébként a szemelvények, olvasmányok számát redukálni kívánja. Az anyanyelv tanításánál viszont nem az irodalmi szempont a döntő, hanem bizonyos stilisztikai, retorikai, poétikai ismeretek besulykolása, amihez az előre kiválasztott olvasmányok csak például szolgálnak. Ilyen módszerrel legföljebb javítani lehet, de gyökeresen megváltoztatni nem a régi középiskolát jellemző grammatizáló, az irodalmat skolasztikus dogma- és példagyűjteménynek tekintő nyelv- és irodalomtanításon. Több pozitívumot fedezhetünk föl a történelem tantárgypedagógiájában. Imre itt nagyon helyesen a közelmúlt történelmi megismerésének elsőrendű fontosságát hangsúlyozza. Ennek érdekében a IV. és VII. osztályokban a 19.,a Vili, osztályban pedig a 20. század történetét kell alaposan megtanítani, a többi anyagot csak vázlatosan, hogy ne szakadjon meg a történelmi folytonosság. Imre szerint különösen elemezni kell azokat a külpolitikai kapcsolatokat, amelyek hatással voltak belső fejlődésünkre. A fontosabb korszakokat és egyéneket ki kell emelni a kevésbé fontos rovására. „Tehát nem egyenletesen kell összevonni az anyagot, hanem válogatva. A mai idők megértését szolgáló korszakok és viszonyok részletesebben tanítandók. A háborúk tárgyalása sem mellőzhető mindig, mert egyes háborúk kapcsán olykor erős fejlődés mutatkozott.” A földrajztanítással kapcsolatban Imre rendkívül fontosnak tartja az ifjúság alapos tájékoztatását a „közvetlen szomszédságunkban végbement államalakulásokról és ezeknek néprajzi, nyelvi és gazdasági okairól”, valamint a magyar progresszió irodalmi és történelmi tényeinek föltárását, továbbá az ország mostani nehéz helyzetének őszinte ismertetését, amely remélhetőleg „ . . . csak átmeneti állapot, s biztosan javulni fog, ha mindenki megteszi kötelességét”. A tájékoztatás szerint idegen földrészek tárgyalásánál csak olyan országokkal kell foglalkozni, amelyek hazánkkal valamilyen kapcsolatban vannak. A szomszéd országok tárgyalásánál nagy figyelmet kell szentelni a földrajzi és gazdasági kapcsolatoknak. Minden osztályban foglalkozni kell hazánk tájegységeinek földrajzával és gazdasági életével a Földrajzi Társaság által a külföld tájékoztatására kiadott füzet alapján. Ebben az instrukcióban fel lehet ismerni Imrének azt a meggyőződését, hogy Magyarország területi épségének fenntartása földrajzi és gazdasági szükségesség.2 8/a 2’^Budapest Főváros Levéltára. X. kér. tisztviselőtelepi áll. főgimn. 1919. jan. 8-i tantestületi értekezletének jegyzőkönyve. (113) - Az értekezlet anyagának néhány részletét Imre Sándor 1919. jan. 12-i minisztériumi utasítása alapján ismerteti Heksch: i. m. 114-115. Habár a tantervi munkálatok a minisztériumban továbbra sem értek el említésre méltó előrehaladást, új tan tervek nélkül pedig új tankönyvek aligha készíthetők, a minisztérium mégis szükségesnek látta értekezletek összehívását az új tankönyvek eszmei, tartalmi szempontjainak tisztázására. 1919. február 25-én Somogyi, március 7-én pedig Imre államtitkár elnökletével volt tankönyvértekezlet anélkül, hogy ezeken bármilyen eredményt elértek volna. Ahol Kunfi kezdettől fogva végig a legnagyobb erélyt, politikai céltudatosságot és meg nem alkuvó következetességet mutatott, az az egyetemi oktatás reformja volt. Az egyetemi reform már 1918 előtt is égetően aktuális volt. A polgári demokratikus forradalom nem a reform szükségességének, hanem csak lehetőségének felismerését hozta meg. A reformkövetelések zászlóvivői a dolog természeténél fogva az egyetemi és főiskolai hallgatók és tanárok voltak, akik más szervezetekhez hasonlóan szintén elkészítették a maguk reformterveit.
