Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
KT 191 8-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 193 mások értekezletet hívtak össze, és életrevaló javaslatot terjesztettek elő a tanonckérdés megoldására. Az általánosan elfogadott terv szerint a tanoncoktatásnak a jövőben a nyolcosztályos elemi iskolára kell épülnie. A tanonc napi 4 óra gyakorlati és 2 óra elméleti oktatásban részesül. Az oktatás a munkahelynek megfelelően műhelyekben történik. Amíg ilyenek nem létesülnek, addig az üzemekben 14 évesnél fiatalabb ifjú vagy leány kenyérkereső munkát nem végezhet. A szépen elgondolt — később a Tanácsköztársaság által megvalósított — terv megbukott a gyárosok ellenállásán. Mikor a Kereskedelmi Minisztériumban Méhely államtitkár 1919 március elején értekezletre hívta össze őket, s eléjük tárta a tanoncoktatás reformtervét, a gyárosok felháborodottan tiltakoztak. Még csak hallani sem akartak arról, hogy nekik le kellene mondaniok 12 éves munkásgyermekek munkájáról, vagy hogy csak rövidebb ideig, ne 10—12 óráig dolgoztassák őket.2 8 Az általános tantervi reform ügye ugyancsak vontatottan haladt előre. A tantervet különben nem is annyira a minisztériumtól lehetett várni, mint inkább a Magyarországi Tanítók Szakszervezetétől és főképpen a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (VAOSZ) pedagógus szakosztályának 11 tagú, iskolai reformokat előkészítő bizottságától, amely 1918 decemberének közepe óta nagy energiával dolgozott. Amit a minisztérium a tantervi reform területén produkált, az nem volt több néhány elkerülhetetlen gyakorlati konzekvencia levonásánál, ill. bizonyos tantervelőkészítő munkálatnál. Ebbe a nagyon is tág keretbe sorolhatjuk be az Imre Sándor államtitkár által 1919. január 5-ére a minisztériumba összehívott értekezletet, amelyen a fővárosi középiskolák igazgatói és a rendes tantárgyak egy-egy kijelölt szaktanára jelentek meg. Az értekezletnek tisztáznia kellett a középiskolák feladatait a tanév hátralevő részében. Imre felhívta a szaktanárokat arra, hogy a legfontosabb fejezeteket minden tantárgyból tárgyalják meg, a kevésbé fontosakat csak érintsék. Semmiképpen sem szabad lényeges tananyagrészeket a következő tanévre átvinni.. Igyekezni kell a konkrét tárgyi ismereteket mielőbb közölni, a begyakorlást későbbre is lehet halasztani. Az írásbeli dolgozatok Íratásánál rugalmasan kell eljárni. Házi feladatot minden órán kell ugyan adni, de azért el kell kerülni a túlterhelést. A tanításnál nem lehet arra számítani, hogy a tanulók odahaza túl sokat foglalkoznak a tananyaggal. Mint látnivaló, az Imre által közölt didaktikai alapelvek meglehetősen eklektikusak és ellentmondásosak voltak. Miközben helyesen ismerte fel a tananyag csökkentésének szükségességét, a túlterhelés fenyegető veszélyét, az otthoni tanulás gyengeségét, és indokoltan koncentrált a tananyag lényegére, strukturáló alapelveire, ugyanakkor lehetetlenné tette ezek megbízható elsajátítását egyrészt a házi feladatok halmozásával, másrészt az ismeretszerzés és gyakorlás egymástól való elszakításával, a munkaiskola széles körben ismert és követelt módszertani elvének kikapcsolásával. Az értekezleten az államtitkár az egyes tantárgyak tanítására vonatkozólag is adott irányelveket. Tan tárgy pedagógiai tanácsai sem mentesek a kisebb-nagyobb ellentmondásoktól. Az anyanyelv és az idegen nyelvek tanítására adott instrukciói egyrészt nyelvtanközpontú, másrészt — az idegen nyelvek esetében — irodalomközpontú szemléletről tanúskodnak, vagyis az irodalmon keresztül kívánta a tanulót eljuttatni az idegen nyelv ismeretéhez, nem pedig a mindennapi nyelven keresetül az irodalmi nyelvhez. Az idegen 2*A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900 — 1920. 90 97
