Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
KL 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 189 iskolai tanítóképzővel rendelkező egyházi hatóságokat, hogy képzőiket mielőbb szervezzék át úgy, hogy a főiskolai jelleg azokra is kiterjeszthető legyen.1 8 1 8OL VKM Polg. 1920-5-13 648 (233957/1918). 19 A szocialista tanítómozgalom. 98. 2 ° Juhász Nagy: i. m. 397. 21 Juhász Nagy: i.m. 400 403. 22A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900-1920. 92-94. Juhász Nagy: i.m. 396-397. Ezeken az intézkedéseken túl a polgári demokratikus átalakulás Lovászy minisztersége alatt alig haladt előre. Sőt 1918 decemberétől, a koalíciós kormányzat első válságától kezdve, határozott visszaesés mutatkozott a minisztérium munkájában. A minisztérium régi személyzete Lovászy alatt alig változott. A reakció, elsősorban a klerikális reakció kezdett felocsúdni a forradalom által reá mért csapásból, s rendezni kezdte sorait. Zászlót bontott és lapot indított a Keresztényszocialista Tanítók Szakszervezete. 1918. december 22-én a Szent István Társulat, a katolikus irodalmi és sajtóéletnek legtekintélyesebb testületé is nagygyűlést tartott. Az Országos Katolikus Tanáregyesület is hallatta szavát a valláserkölcsi nevelés mellett.19 Magán a közoktatásügyi kormányzaton belül is voltak ennek a felfogásnak hívei. Juhász Nagy államtitkár a debreceni református egyház presbitériumának ülésén, miközben a keresztényi szeretet és a kálvinizmus demokratikus elveire hivatkozva kijelentette, hogy a magyar reformátusok érezhetik magukat leginkább otthon az új államforma keretében, ehhez sietve mindjárt azt is hozzáfűzte, hogy a kulturális fejlődést ő is valláserkölcsi alapra kívánja fektetni.20 Ezek a körülmények a belpolitikai válsággal karöltve kultuszminisztériumi válságra vezettek. Lovászy miniszter a Függetlenségi Párt jobb szárnyához tartozott. Mikor ez a konzervatív csoport 1918 decemberében meg akarta állítani a koalíción belül a balratolódást, s biztosítani akarta az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Szociáldemokrata Párttal szemben a Függetlenségi Párt hegemóniáját, sőt ezen túlmenően egy polgári egységkormány megalakulását, Lovászy élére állt ennek a mozgalomnak. Mikor Svájcból az az egyébként alaptalan hír érkezett, hogy az antant túlságosan radikálisnak tartja a jelenlegi kormányzati rendszert, s szívesebben tárgyalna egy polgári kabinettel, Lovászy 1918. december 23-án lemondott miniszteri állásáról azzal a szándékkal, hogy központja lesz egy ilyen mérsékelt, az antant kedvére való kormány megalakulásának.2 1 Lovászy lemondásával hosszan tartó válság vette kezdetét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. A haladó és szocialista pedagógus tábor Lovászy lemondását a közoktatásügyi tárcának szocialista kézbejuttatására akarta felhasználni. A Magyarországi Tanítók Szakszervezete 1918. december 30-án programjába vette az iskolák államosítását, az iskolai vallásoktatás megszüntetését, a vallásügyek elválasztását a közoktatásügytől, a reakciós tisztviselők eltávolítását a közoktatásügyi apparátusból, és a közoktatásügy élére szocialista szakemberek állítását követelte.22 A jobboldali függetlenségi párti miniszterek által kirobbantott válság 1919 január derekán végül is e párt jobboldalának vereségével, a szociáldemokraták győzelmével végződött. A kibontakozást elősegítette a Károlyi-vezette balszárny felülkerekedése a Függetlenségi Pártban s Károlyinak 1919. január 11-én ideiglenes köztársasági elnökké nyilvánítása. Károlyi mint elnök szabad kezet kapott a belpolitikai válság megoldására. Az
