Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
190 BELLÉR BÉLA 1919. január 184 kormányátalakítás során fennmaradt ugyan a koalíció, de a szociáldemokrata miniszterek száma és súlya a kormányon belül megnőtt. Szociáldemokrata lett az új közoktatásügyi miniszter Kunfi Zsigmond, míg vallásügyi miniszternek dr. Vass János eddigi közélelmezési államtitkárt nevezték ki. Ezzel megvalósult az 1919. évi V. néptörvény rendelkezése a vallásügynek a közoktatásügytől való elválasztásáról,23 megvalósult a polgári demokratikus reformmozgalom egyik fő követelése. A szocialista közoktatáspolitika nyitánya Az Új Korszaknak, a Magyarországi Tanítók Szakszervezete hivatalos lapjának 1919. január 24-i száma vezércikkben köszöntötte a szociáldemokrata közoktatásügyi minisztert. Kunfival a Szociáldemokrata Párt egyik legképzettebb vezetője, egyik legszínesebb és legellentmondásosabb egyénisége foglalta el a közoktatásügyi miniszteri széket. Eredetileg temesvári középiskolai tanár, író, publicista volt, akinek szociáldemokrata elvei miatt ott kellett hagynia katedráját. így került fel Budapestre, a pártközpontba és a Népszava, majd a Szocializmus szerkesztőségébe, ahol a nagy képzettségű, ragyogó szónoki és írói képességekkel rendelkező tanár csakhamar a szociáldemokrata pártvezetőség élvonalába küzdötte fel magát. Mint a centrum vezére — a kommunistákkal ellentétben — nem tartotta ugyan aktuális feladatnak a szocializmus megvalósítását, de nem is tolta azt ki a távoli jövendőbe, mint a jobboldali szociáldemokraták; kedvező külső és belső körülmények összejátszása esetén elképzelhetőnek tartotta annak közeljövőben történő megvalósítását. Annak ellenére, hogy nemcsak eredeti hivatása, de természete szerint is vérbeli tanár volt — a Szocializmus őáltala szerkesztett első számait úgy bírálták, hogy: „egy tanár szerkeszti, aki mindig tanítani akar” —, a haladó és szocialista tanító mozgalommal nem volt közvetlen kapcsolata. A közoktatásügy kérdéseit enélkül is alaposan ismerte, s egy mélyenszántó, nagy hatású műben, a Népoktatásunk bűnei c. könyvében leplezte le a feudálkapitalista iskolapolitikát, s vázolta fel a szociáldemokrata kultúrpolitikai programot.24 Érthető, ha miniszterségét széles körök úgy üdvözölték, mint a szocialista kultúrpolitika hajnalhasadását, ö és munkatársai valóban ambicionálták, hogy övék legyen „az első szocialista minisztérium”.25 Kunfi első intézkedései igazolni látszottak ezt a reményt. A Népszava még 1919. január 16-i számában erélyesen sürgette a minisztériumban a személy cseréket. Követelte többek között a reakciós igazgatók felváltását új emberekkel, hogy a tanítók felszabaduljanak az ellenforradalmi erők nyomása alól, sürgette az iskolák államosítását és felekezeti befolyástól való megtisztításukat. A szociáldemokrata és a pedagógiai szaksajtó követelte az államtitkárok leváltását is. Kunfi a követelések nyomán nagyobb arányú személyi változásokat hajtott végre a közoktatásügyi apparátusban. Államtitkárul maga mellé vette a szociáldemokrata Somo’31919. évi törvények (Bp. 1919). 19-20. 2 4Kunfi Zsigmond: Népoktatásunk bűnei. Bp. 1908. s Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond. Bp. 1974. 198. Köves Rózsa-Erényi Tibor. Kunfi Zsigmond életútja. Bp. 1974. 121-123.
