Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
KL 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 187 részt ebből a széles tömegből — fajra, vallásra, születésre, vagyonra való tekintet nélkül - Id kell választani a tudásuk, jellemük révén vezetésre hivatottakat. Evégből biztosítani kell minden tanuló számára az egyenlő érvényesülést. Tizennégy éves korig az iskolába járás legyen mindenkire kötelező és teljesen ingyenes. E határon túl csak a tehetségesebbek tanuljanak. Az elemi oktatás 6—10 év között legyen teljesen egyforma, és elemi ismeretekre szorítkozzék. Azontúl 10—14 évig a nép gyermekei kötelezően járjanak felső népiskolába, ahol mezőgazdasági és ipari szakismereteket is tanuljanak. A középiskolát hasonló elvek szerint kell átszervezni. A négy alsó osztály (10-14 éves korig) legyen teljesen egyforma. Az ötödik osztálytól kezdve ágazzanak szét a különböző felső tagozatok az általános képzés vagy a különböző mezőgazdasági és ipari szakoktatás céljai szerint. A nyolcosztályos középiskolában az oktatás legyen természettudományos szellemű és gyakorlatias irányú. (PL holt nyelvek helyett élő nyelvek.) Megérett reformra a felsőoktatás is. Meg kell valósítani pl. a tisztviselőképzést. A nőnevelést — a speciális női hivatásból (háztartás, gyermeknevelés) folyó különbségek tekintetbe vételével — teljesen egyenlővé kell tenni a fiúneveléssel. A luxus-leányiskolákat meg kell szüntetni; viszont meg kell nyitni az egyetem összes fakultásait a nők előtt. A program felvetette a testnevelés reformját is. E téren merész újításokat helyezett kilátásba. Az ifjúság szociális helyzetének javítására új diákotthonok, menzák felállítását követelte; ruhát, tankönyvet, gyógykezelést ígért a rászoruló fiatalságnak. A felszabaduló kaszárnyákból is részben diáklakásokat, részben kórházakat kell alakítani. ígéretet tett a program a tanítóság régi sérelmeinek orvoslására. Minél magasabb képesítésű, minél jobban fizetett, tehát buzgóbban dolgozó tanerőket akart. A reformokat a tanítóságon kell elkezdeni. A nem állami tanítók az államiakkal, a nők a férfiakkal egyenlő fizetést kapnak. Minden tanító bekerül az állami tisztviselők fizetési osztályaiba. Nyugdíjjogosultságuk is az állami tisztviselőkével lesz egyenlő. A szakfelügyeletet csak pedagógiai szakemberek végezhessék. Fejleszteni kell a szabadoktatást is! Ennek a programnak végrehajtása — hangsúlyozta a programnyilatkozat — igen sok pénzt igényel. Az ehhez szükséges összeget — a kor pacifista hangulatának megfelelően - a hadügyi költségvetésből akarta előteremteni.11 Az új közoktatásügyi program irányelveit Lovászy miniszter 1918. november 27-én szózatban közölte a magyar nevelőkkel. A szózat két nagy változásra világít rá. Az egyik az erkölcsi felszabadulás: „Senkit sem fenyeget többé az a veszedelem, hogy gondolkodása, világnézete, politikai állásfoglalása miatt üldözhetik”. A másik változás az anyagi helyzetben mutatkozik. A forradalom legmélyebb jelentősége abban van, hogy a munka nélkül élvezett jövedelemmel szemben diadalra vitte a munka jogát. De a kötelességek is változtak és szaporodtak. Az iskolaügy reformját teszik szükségessé az új idők. A nevelők feladata, hogy ezt a reformot élettel töltsék be. Fő feladat az iskolát leromlott állapotából kiemelni.12 1 'Juhász Nagy: i. m. 395 -396. 12 Néptanítók Lapja 1918. nov. 27. 1-3.
