Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
186 BELLÉR BÉLA államtitkárok kinevezését korántsem fogadta egyöntetű lelkesedés. A Népszava súlyosan kifogásolta Neményi Imre kinevezését, „amely egyenesen felbőszítette a radikális demokrácia híveit és különösen a tanítóságot, amely ebben a reakciós alakban régi ellenségét látja”.7 Neményit később is támadta a Népszava. A Közoktatásügyi Minisztérium fekete államtitkárának nevezte, és szembehelyezkedett Zigány Zoltán egyik cikkével, amely bizonyítani próbálta, hogy Neményi kitűnő hivatalnok.8 7 A közoktatásügyi minisztérium. Népszava 1918. nov. 26. 2. 8Somogyi Béla: A közoktatásügyi minisztérium fekete államtitkárja. Népszava 1918. dec. 11.6. ’Népszava 1918. nov. 26. 2. 9aS. Heksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Bp. 1969. 75—116. 1 0 Juhász Nagy: i. m. 232. A lap kifogást emel Imre Sándor államtitkári kinevezése ellen is. Imre Sándor kinevezésével - állítja a lap — azt akarták bizonyítani, hogy a minisztériumba új szellem vonult be. „Ez a bizonyíték rosszul sikerült. Imre úr — eddigi tanári és irodalmi munkájából ítélve — ízig-vérig konzervatív ember. Most nem ilyenekre van szükség: a bátor, merész forradalmi alkotások embereit kell most az intéző és irányító helyekre állítani”.9 A Népszavának Imre Sándorról alkotott véleménye eléggé szűkkeblű volt. Bár a Polgáriiskolai Tanárképző Főiskola (Paedagogium) igazgatói székét az államtitkári poszttal felcserélő neves pedagógus és kultúrpolitikus nem volt szocialista, sőt világnézetileg áthághatatlan szakadék választotta el őt a szociáldemokrácia osztályharcos álláspontjától, nem voltak idegenek előtte a szocialisták nevelésügyi eszméi. A forradalmi fejlődés polgári demokratikus szakaszában nyilvánvalóan meg lehetett teremteni az összhangot a kormány által képviselt demokratikus köznevelés és az Imre által képviselt „nemzetnevelés” demokratizmusa között. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium legfelső vezetésében egyedül Imre képviselte a pedagógiai szakértelmet mind miniszterével, mind politikai államtitkár kollégájával szemben. Addigi közismert pedagógiai ellenzékisége reményt nyújtott arra, hogy a közoktatásügy újjászervezése valóban a demokrácia irányában fog haladni. Annyi bizonyos, hogy Imre a minisztérium nemcsak egyik legkoncepciózusabb, de legagilisabb vezetőjének is bizonyult, aki pozícióját a szociáldemokrata közoktatásügyi miniszter alatt is meg tudta tartani.9 / 3 Viszonylag kevés kommentárt és még kevesebb kritikát váltott ki Juhász Nagy Sándornak kultuszminisztériumi politikai államtitkárrá való kinevezése. Juhász Nagy ügyvéd, Hajdúszoboszló függetlenségi párti országgyűlési képviselője, a debreceni református egyház főjegyzője volt. Mint protestáns ember, a hagyományos protestáns államtitkárságot kapta meg a római katolikus miniszter mellett.10 Minthogy Lovászyt más fontos államügyekkel való elfoglaltsága távoltartotta hivatalától, a minisztériumot ténylegesen Juhász Nagy államtitkár vezette. Az államtitkár néhány nap alatt kidolgozta és november 13-án közzétette a népkormány közoktatásügyi programját. A diadalmas új világnézetnek megfelelően — hangzott a programnyilatkozat — teljesen át kell formálni a közoktatást. A múltban a születés és pénz arisztokráciája uralkodott. Ennek helyére most az új világ szellemében a szellemi kiválóság, a jellem, a munka kerül. A közoktatásnak ezt az új világnézetet kell beleoltania az új nemzedékbe. A legszélesebb néprétegeket egyrészt a kultúra minél magasabb fokára kell felemelni, más
