Századok – 1979
Folyóiratszemle - Gross Mirjana: Historijska Znanost. Razvoj; oblik; smjerovi. (Ism.: Niederhauser Emil) 167/I
TÖRTÉNETI IRODALOM 167 Vida a népi demokratikus forradalom továbbfejlődése szempontjából — az előbbiekkel szoros összefüggésben — az egyik alapkérdésnek azt tartja, hogy hogyan tudott előrehaladni a különböző osztályok és rétegek differenciálódási folyamata. A szerző nem elégszik meg az események puszta regisztrálásával, hanem képes feltárni olyan összefüggéseket is amelyek nem csupán az FKGP, hanem a népi demokratikus forradalom egésze szempontjából is számottevőek. Megállapítja, hogy a differenciálódási folyamat lassabban ment végbe, mint azt a koalíció baloldala várta. Ebben a tekintetben a Baloldali Blokk megalakítása sem hozott döntő fordulatot. Ugyanakkor - úgy véljük — a szerző kissé eltúlozza az МКР -nek a Baloldali Blokk megalakításához fűzött ilyen jellegű reményeit. Vida az egyes politikai jelenségek, események megítélésében alapvető koordinációs pontnak a népi demokratikus forradalom előrehaladási folyamatát tekinti. Végső soron ehhez viszonyítva ítéli meg a kor egyes konkrét, olykor nagyon is bonyolult s ellentmondásos jelenségeit. Teszi ezt oly módon, hogy egyrészt nem előzetesen meghozott ítéletekkel operál, másrészt viszont nem is sáncolja el magát a tényismertetés fedezéke mögé. így válik lehetővé például a párt széthullás! folyamatának sokoldalú ábrázolása. Egyrészt annak - mint legfontosabb kérdésnek — a bemutatása, hogy a burzsoázia politikai képviseletét ellátó Kisgazdapárt - és vezetői — politikai felelősségének kérdése logikusan merült fel a köztársaságeilenes összeesküvés kapcsán. Másrészt viszont a párt egyes vezetői - így például Kovács Béla — büntetőjogi felelőssége kérdésének tisztázása. A könyv bírálója nem mehet el szó nélkül néhány kisebb jelentőségű, ám a könyvről nyert összbenyomást zavaró probléma mellett. Vida az SzDP-t gyakorta, az MKP-t pedig rendszeresen a „munkásosztály konvencionális pártjának”, illetve a „munkásosztály radikális pártjának” nevezi. A konvencionális és a radikális kifejezések, úgy véljük, nem csupán szokatlanok, de — tekintve, hogy inkább a polgári pártok terminológiájára használatosak - pontatlanok is. Fogalmazási pontatlanságok folytán a Parasztszövetség megalakításánál (1941. szeptember 28.) az akkor már közel fél éve halott Teleki Pál miniszterelnök neve szerepel, mint a Parasztszövetség létrehozását közvetlenül támogató politikusé. összegezve megállapíthatjuk: Vida István könyve értékes monográfia. Gondolatgazdagsága, differenciált megállapításai, a mélyebb összefüggések feltárására irányuló következetes törekvése teszik elsősorban azzá. Belényi Gyula MIRJANA GROSS: HISTORIJSKA ZNANOST. RAZVOJ, OB LIK, SMJEROVI (Zagreb, 1976, SveuCiliSte u Zagrebu, Institut za hrvatsku povijest, 377 1. Posebna izdanja 3.) A TÖRTÉNELEM TUDOMÁNYA. FEJLŐDÉSE, ARCULATA, IRÁNYZATAI Mirjana Gross, a zágrábi egyetem professzora nem ismeretlen a magyar történészek körében, a dualizmuskori horvát politikai történettel (munkásmozgalom, a politikai pártok története stb.) foglalkozó munkái révén éppúgy, mint magyarországi személyes látogatásai, előadásai és hozzászólásai révén. A horvát fejlődés ismerői már régóta számon tartják Mirjana Gross igen nagy erudícióról és történetírói készségről tanúskodó műveit. Ebben a voltaképpen egyetemi hallgatóknak szánt tankönyvben új oldaláról mutatkozik meg, a történettudomány elméleti és módszertani kérdéseinek összefoglalását adja (kb. azt, amit nálunk bevezetés a történettudományba címen az egyetemen történész hallgatóknak oktatni szoktak, pontosabban: amit oktatni kellene). Igen szerényen ana hivatkozik, hogy csak a meglevő szakirodalmat foglalja össze, erősen Jerzy Topolski módszertani munkájára alapozva. Igaz, hogy számos rajzos sémát csakugyan Topolski nyomán közöl (különféle összefüggések grafikus ábrázolásait), valójában azonban teljesen önállóan tárgyalja a problémákat, nem is beszélve arról, hogy a könyv nagyobb részét a történetírás történetének rövid összefoglalása teszi ki, ami Topolski munkájában, szorosabban vett módszertani jellege miatt, nincs meg. A nagyon gazdag anyag részletes tartalmi ismertetésére nincs módunk, csak nagy vonásokban jelezzük. Egy bevezető részben a történetírás mai társadalmi szerepet hangsúlyozza, és megkülönböz
