Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 5 emberiség vallása teóriáját és éppen ennek folytán került elméleti alapvetésként a Politique positive első kötete elejére.1 7 Az esztétikai vagy poétikai szakaszba való átmenetellel Comte korrigálandónak minősítette a Politique positive-t is, a következőket írván a Synthése subjective-ben: „ ... a logikának a Philosophie positive-om első kötete 448-ik oldalán közbevetőleg megfogalmazott meghatározása két egymással kapcsolatos korrekciót követel, nem a módozatokkal szemben, hanem a célt illetően. Felfedni az igazságokat helyébe azt kell oda tenni, hogy inspirálni a koncepciókat, jellemezve az intellektuális koncepciók lényegében szubjektív természetét, és hatáskörük teljes kiterjesztését belsőleg nem kevésbé, mint külsőleg. Ezzel a kettős helyreigazítással azonban kezdeti formulázásom teljesen kielégítővé válik. Akkor végül is úgy határozandó meg a logika: az érzelmek, a képek, és a jelek szabályszerű egybeesése erkölcsi, intellektuális és fizikai szükségleteinknek megfelelő koncepciók inspiráló sár a”18 A logikának minden szakaszban megvolt a maga funkciója — vélekedik Comte. A fizikai vagy objektív szakaszban a pozitivista tudományosság kiindulópontjául szolgáló matematikából kisarjadó logika1 9 segítségével alapozta meg az emberi szellem „ ... az égi fizikát, a földi fizikát, úgy a mechanikusát, mint a kémiait, az organikus fizikát, úgy a növényit, mint az állatit, most csak az van hátra - írja Comte a Philosophie positive-bm —, hogy a megfigyeléseken alapuló tudományok rendszerét a társadalmi fizika megalapozásával fejezzék be.”20 A társadalmi fizika, vagyis a társadalom fizikája kidolgozásával a hangsúly a világról az emberre, az emberi társadalomra, az emberiségre helyeződött. Ha előbb a világtól kellett haladni az ember felé, úgy a továbbiakban az embertől kell haladni a világ felé.21 Ebben az összefüggésben érthető meg, hogy miért változtatta Comte a Politique positive negyedik kötetében az eddig használatos physique sociale, vagyis társadalmi fizika elnevezést szociológiára.2 2 A társadalom tudománya kidolgozásával a kiinduló pont - a pozitivista szociológia által feltárt és meghatározott társadalmi statika, vagyis társadalmi rend és abból törvényszerűen fakadó társadalmi dinamikája, vagyis társadalmi menete. A szociológiára kell épülnie a szoci okrác iának vagyis a társadalom uralmának és a szociolátriának vagyis a társadalom imádatának, úgy, amint „a teológián nyugodtak a teokrácia és a teolátria” 17Comte: Politique positive. I. 2-399. 18 Comte: Synthése. 27. 19Comte: Philosophie positive. I. 87-88., 121 122. Comte: Philosophie positive. 1. 21-22. 21 Comte: Politique positive. I. 4-5. 2 2 Comte: Politique positive. IV. 185. 23Comte: Politique positive. I. 403. 2'Comte: Politique positive. III. 5. 2 5 Uo. 5. A szociológia vagy szubjektív szakasz óhatatlanul magában rejtette az esztétikai vagy poétikai szakasz elemeit, és már a Politique positive-bQn megkezdődött a tudomány utolsó szavának minősített szociológia degradálása, hogy az első helyre az erkölcs lépjen,24 mint hetedik és egyben azon tudomány, amelyet minden előző tudománynak szolgálnia és előkészítenie kell. Az elsőség ugyanis - írja Comte - „csakis az erkölcsöt illeti meg, amely ... egyedül jelenti a tudomány utolsó szavát és a művészet forrását”.25 Ha előbb úgy tűnt, hogy az erkölcsnek az emberiség vallási kultusza keretében csak ki
