Századok – 1979
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Ism.: Székely Anna) 1157/VI
KRÓNIKA 1165 Az 1976-77- 78. évfolyam számaiban 40 nagyobb tanulmány, 39 közlemény, 230 könyvismertetés, 150 folyóiratcikk ismertetés jelent meg a beszámolók, vitacikkek és más írások mellett. A 79 tanulmányból, közleményből 60 magyar történelmi tárgyú volt, 19 egyetemes történeti kérdésekkel foglalkozott. Emelkedett az előző három év adataihoz viszonyítva az új- és legújabbkori témákat feldolgozó cikkek száma, de ezen belül nem növekedett jelentősen az 1945 utáni korszakkal foglalkozó írásoké. A szerzők munkahely, ill. foglalkozás szerinti összetétele tükrözi történettudományunk széles kutatóbázisát; a főhivatású kutatók (43%) és az egyetemi, főiskolai oktatók (27%) mellett a szerzők csaknem egyharmada a levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban, iskolákban és más munkahelyeken dolgozik. A folyóirat igyekezett lehetőségeket nyújtani a fiatal történészek első írásainak megjelentetéséhez, és a 3 év alatt 18 tanulmányt és közleményt jelentetett meg pályakezdő kutatóktól. Állandó rovataink - Tanulmányok, Közlemények, Történeti irodalom, Folyóiratszemle, Krónika — mellett váltakozva jelentettünk meg írásokat - a regi gyakorlatnak megfelelően - az Elmélet és módszertan, a Történelemtanítás, a Beszámoló, a Figyelő és a Vita rovatban. Valamivel növekedett az elméleti és módszertani cikkek száma (5), és két vita folyt, illetve folyik a folyóirat hasábjain. A szerkesztőség szándéka ellenére sem sikerült élővé tenni a történelemtanítás kérdéseivel foglalkozó rovatot. 1976-tól a Magyarországon megjelent történeti munkák bibliográfiáját a Történettudományi Intézet két munkatársa készíti. A szerkesztőség törekedett arra, hogy a tanulmányok, a közlemények, a történeti irodalom, a folyóiratszemle közlése mellett minél szélesebb körű tájékoztatást adjon a hazai tudományos élet jelentős eseményeiről, a magyar történetírás külföldi kapcsolatairól, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő eseményeiről. így tájékoztatott a folyóirat a XIV. nemzetközi történész kongresszusról, a nemzetközi őstörténeti konferenciáról, a magyarszovjet, a magyar-angol történész-tanácskozásokról, több történész vegyesbizottság munkájáról. Részletes beszámolót közölt olyan jelentős hazai tudományos tanácskozásokról, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencia, a Rákóczi jubileumi események keretében megtartott tudományos tanácskozás, Ady ..Endre életművéről rendezett tudományos ülésszak. Igyekezett a szerkesztőség a Társulat tevékenységét folyamatosan és tartalmasán bemutatni. Ezért nemcsak regisztrálta a Krónika rovatban a társulati eseményeket, hanem részletesen tájékoztatást adott a közgyűlés mellett a vándorgyűlésekről, sőt olyan kisebb, de fontos rendezvényekről is, mint pl. a hazai egyetemes történeti kutatás helyzetéről és feladatairól szervezett vitaülés vagy az európai fasizmusról rendezett kerekasztal-vita. A hazai történettudomány fejlődésének áttekintését, a kutatás előtt álló feladatok megismerését segítette elő a hazai történettudományi kutatások helyzetéről közzétett írás és a történettudományi kutatóhelyek 1976-80. évi középtávú kutatási terveinek publikálása. Fontos területről adtak tájékoztatást azok a cikkek, amelyek a vidéki periodikákat tekintették át, illetve hely történeti kiadványok egy csokrát mutatták be az olvasóknak. A megjelent tanulmányok, közlemények tematikai megoszlása tükrözi a történettudományi kutatásoknak azokat a tendenciáit, amelyek az elmúlt években örvendetesen tovább erősödtek. A politikai történettel és gazdaságtörténettel foglalkozó tanulmányok mellett növekvő számban szerepelnek a társadalomtörténeti, eszmetörténeti, művelődéstörténeti írások, és több historiográfiai tanulmány jelzi e fontos kutatási terület művelésének szélesedését. A szerkesztőség feladatának tekintette a rokontudományok képviselőinek megszólaltatását is. Így jelent meg a szláv nyelvészet, az ősrégészet egy-egy jeles képviselőjének írása. Régi hagyományát igyekezett folytatni a folyóirat a dokumentumok közlésével is. A rendszeresen — 1977-től évente kétszer - ülésező szerkesztő bizottság javaslataival, tanácsaival, észrevételeivel, a problematikus kéziratok ügyében, a szerkesztőség és egyes szerzők között olykor felmerülő nézeteltérések tekintetében kialakított állásfoglalásaival eredményesen segíti a szerkesztőség munkáját. Legutóbb pl. áttekintette a Vita rovatban közölt eddigi viták tanulságait, és állást foglalt a jelenleg folyó és a személyeskedéstől sem mentes vita lezárásának módját illetően. Felhívta a szerkesztőség figyelmét arra, hogy a jövőben nagyobb határozottsággal törekedjék annak biztosítására, hogy a viták lényeges kérdésekről, a tudomány előrehaladása érdekében, tárgyszerűen, személyeskedéstől mentesen folyjanak. 14*
