Századok – 1979
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése (Ism.: Székely Anna) 1157/VI
1166 KRÓNIKA A szerkesztőség számára nagy segítséget és ösztönzést jelentett az az állásfoglalás, amelyet a Történettudományi Bizottság a Századok 1971-77. évfolyamainak áttekintése alapján alakított ki a múlt év tavaszán, és amit az Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya is megerősített. Az állásfoglalás többek között leszögezte: „Jelenlegi profilja alapjában véve megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, központi jellegéből fakadó, a történettudomány eredményeit’reprezentáló s új kutatásokra ösztönző funkciójának.” Az elemzés megállapította, hogy a folyóiratban a politikatörténet mellett a történettudomány más ágainak is növekedett a szerepe, a szerkesztő bizottságnak mégis nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a gazdaság-, társadalom-, művelődés-, jogtörténet, metodológia fejlesztésére. Javasolta a jelentés, hogy a szerkesztőség kezdeményezzen olyan elvi jelentőségű tudományos vitákat, amelyek segítik és ösztönzik a kutatást, és a szerkesztőség támasszon magasabb szakmai és kritikai követelményeket a polgári szemléletű történeti munkák ismertetésénél. Az utóbbi 3 évi könyvkiadási tevékenységünk is dicsekedhet bizonyos eredményekkel, különösen a népszerű sorozatok közreadása területén. Lassú előrehaladásról számolhatunk be a nagy forrássorozatok munkálataiban, s megtorpanásról a tanárok számára indított, a tudomány jeles eredményeit röviden, összefogottan nyújtó sorozat ügyében. Az 1975 decemberi közgyűlés két fő feladatot jelölt ki könyvkiadásunk számára: az évek óta húzódó Sorsdöntő Történelmi Napok sorozat megindítását és a Kossuth összes Művei sorozat Barta István halála óta megszakadt munkálatainak továbbvitelét. A Sorsdöntő Történelmi Napok első kötetei már 1976-ban megjelentek Szakály Ferenc szerkesztésében, s hetek alatt elfogytak. Azóta az új kötetek megjelenése mellett ezeket is újranyomták. A sorozatnak valóságos sikere van, amit bizonyít, hogy köteteit néhány hét vagy hónap után általában nem lehet kapni. A következő kötetek előkészítésével egyelőre biztosítottnak látszik a folytatás. Változatlanul élő sorozat maradt a H. Balázs Éva szerkesztette Életek és korok, amelynek német doboza 1976-ban látott napvilágot, a magyar munkásmozgalom jeles személyiségeit bemutató 1978-ban megjelent könyvegyüttes pedig most kerül utánnyomásra. A Társulatnak régi és nemes hagyománya a magyar történelem forrásai nagy sorozatainak, különösen Kossuth Lajos összes Műveinek és az Archivum Rákóczianum köteteinek közreadása. Sokkal nehezebb volt - már a munka méretei és az elakadás nehézségei miatt is - ezeknek a nagy sorozatoknak a munkálatait belendíteni, mint népszerű sorozatokat indítani. Az Elnökség még 1974-ben újjáalakította a Kossuth Összes Műveit szerkesztő bizottságot, de személyi és intézményközi együttműködési kérdések megoldatlansága lassította a gyakorlati munka megindítását. Újabb erőfeszítések után 1977 végén már úgy látszott, hogy a szerkesztő bizottság összehívásával formálisan is újraindulnak a munkálatok, de még szükségessé vált a Társulat és a gyűjtést és rendszerezést végző Történettudományi Intézet együttműködésének a véglegesítése. A munka az Intézetben azóta folyik, jelenleg két kötet van előkészületben, az 1837-39-es és az azt követő és a Pesti Hírlap első éveit felölelő időszakról. A kéziratok előreláthatólag 1980-ra érnek be szerkesztő bizottsági vitára. Ami a többi dokumentumjellegű kiadványt illeti; a FONTES-sorozat következő kötete (Batthyány Lajos miniszterelnök ségi iratai) 1980-ra készül el, az Archivum Rákóczianum soros kötetét Benda Kálmán más elfoglaltsága miatt 1978-ban nem tudta nyomdába adni, örvendetes előrehaladás történt — Glatz Ferenc kezdeményezésére — a Domanovszky-hagyaték kiadására (József nádor élete és iratai V. kötet). Ez a kötet belekerült az Akadémiai Kiadó kerettervébe. Ezekben az években is törekedtünk az egyes jelentős rendezvényeink anyagának közreadására. Kétségtelenül legnagyobb sikere a Történelem és tömegkommunikáció vándorgyűlés anyaga alapján készült kötetnek volt, amelyet Vass Henrik szerkesztésében az Akadémiai Kiadónál adtunk közre. A Történelemtanítás és múzeum-kötettel folytatódott az elsősorban az oktatók számára megindított sorozat, s nyomdában van a III. Országos Történelemtanítási Konferencia, illetve a Történelemtanítás és könyvtár-konferencia anyagát tartalmazó két kötet. Kétségtelen előrehaladás történt a Mohácsi emlékülés Ruzsás Lajos szerkesztette anyagának közreadásában. A Tankönyvkiadó Vállalat néhány éve azzal az indokkal szüntette meg a Történelemtudomány-történelemtanítás nagy sikert aratott sorozatát, hogy valamennyi iskolatípus, valamennyi osztályát felölelő korszerűsítés olyan mennyiségű tankönyv és segédkönyv kiadását igényli, amely teljesen kimeríti a kiadó kapacitását. Azóta a Társulat több sikertelen kezdeményezést tett az épp a
