Századok – 1979
Történeti irodalom - „Szálasi naplója”. A nyilasmozgalom a II. Világháború idején (Ism.: Tilkovszky Loránt) 1131/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1131 vállalta az a szimpózium, amelyet 1976-ban Varsóban, a Varsói Magyar Kulturális Intézet és a „Szabadságért és Demokráciáért Harcolók Szövetsége Elnökségének Történelmi Bizottsága” közösen rendezett. Ennek a szimpóziumnak az anyagát jelentette meg a Varsói Magyar Kulturális Intézet. A kötetet Lagzi István szerkesztette, bevezetőjét az Intézet igazgatója, Hegedűs B. Dániel írta. Az előadásokban szó esett a lengyeleknek a Magyar Tanácsköztársaság védelmében játszott szerepéről, a lengyel és magyar kommunisták kapcsolatairól a spanyol polgár háborúban, a magyar katonáknak és antifasisztáknak és a lengyel felszabadító mozgalom németellenes tevékenységéről Lengyelországban, továbbá a lengyel menekültek és a lengyel ellenállási mozgalom magyarországi viszonyairól. Liptai Ervin tanulmányában felvázolta a lengyel olvasóközönség számára a Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeit, majd a külső ellenséggel vívott harcairól emlékezett meg. Kitért a két, Magyarországon szerveződött lengyel zászlóalj hősies küzdelmeire a csehszlovák, illetve román burzsoá csapatok elleni harcokban, végül szólt a Tanácsköztársaság vereségének okairól. Liptai cikkét M. Pirko lengyel hadtörténész „Lengyelek a Magyar Tanácsköztársaság védelmében 1919-ben” című tanulmánya egészítette ki. Bemutatta, hogy a magyarországi lengyelek, a frontról hazatérő lengyel katonák miként szervezték meg fegyveres alakulataikat, milyen agitációs és propagandamunkát fejtettek ki a Tanácsköztársaság idején (megalakították a Lengyel Kommunista Párt magyarországi csoportját, kiadták a lengyel nyelvű Czerwona Gazeta című lapot). A két világháború közötti időszakban a két nép internacionalista kapcsolatai a spanyol köztársaság védelmében folytatott közös harcban fejlődtek tovább. Györkei Jenő tanulmánya, Liptaiéhoz hasonlóan, áttekintő jellegű összefoglalás a magyar internacionalisták tevékenységéről, harci részvételéről a polgárháborúban. A dolgozat befejező részében utalt a lengyel Dabrowski brigádra is. A nemzetközi brigád harcairól és magyar vonatkozásairól részletesebben E. Kozlowski értekezett. Pintér István a két világháború közötti ellenállási mozgalom történetének legfontosabb elemeit vázolta fel cikkében. Szólt a mozgalom kibontakozásáról, fejlődéséről, ismertette, hogyan alakult a magyar kormánypolitika a nemzetközi helyzet hatására, továbbá értékelte a magyar háborúellenes mozgalom tevékenységét, és kitekintett a magyar partizánok fegyveres harcaira is. A második világháborúban a lengyel felszabadító mozgalom és a magyar antifasiszták között szoros együttműködés jött létre. Ennek az együttműködésnek néhány problémáját és főbb formáit igyekezett tisztázni St. Ok^cki. Részletesen elemezte a lengyeleknek nyújtott magyar segítség módozatait. Ugyancsak ezt a témát dolgozta fel Lagzi István egyik tanulmánya (Magyar katonák és lengyel partizánok. A magyar katonai egységek segítsége a lengyel partizánoknak 1944 nyarán). A szerző hiteles dokumentumok, visszaemlékezések és bő szakirodalom tükrében tárta fel a magyar katonai egységek és a lengyel partizánok 1944 júliusi kapcsolatait. Megszólaltatta az életben maradt harcostársakat is. A tanulmányt számos egykorú és a szerző helyszíni vizsgálódásai során készült fénykép egészíti ki. Lagzi másik cikke a magyarországi lengyel menekültek helyzetét tárgyalja. Itt is az eredeti forrásokig nyúl vissza, és számos, eddig nem publikált dokumentummal színesíti tanulmányát. A kötet záródolgozata, W. Bicganski cikke, a második világháborúbeli lengyel illegális mozgalom magyarországi vonatkozásait elemezte. Bieganski feltárta e mozgalom létrejöttének körülményeit, budapesti bázisait, valamint kitért az internáló táborokban működő ellenállási gócok tevékenységére is. A kötet anyaga jól szolgálta célját: fölkeltette a magyar történelem iránt érdeklődő lengyel olvasók figyelmét/ Soós István „SZÁLAS! NAPLÓJA” A nyilasmozgalom a II. világháború idején. ÍR ТА ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA. KARSAI ELEK Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 490 1. A cím nem ok nélkül szerepel idézőjelek közt: a közlés alapjául vett írásmű ezzel az elnevezéssel került be a köztudatba, de nem személyes jellegű feljegyzéseket tartalmaz Szálasitól, hanem az általa vezetett hungarista mozgalom hatalomért folytatott harcának dokumentatív és egyben értékelő bemutatása ez Szálasi és közvetlen munkatársai részéről, egy sajátos napló-műfaj keretében, a történeti megközelítés szándékával és tudatformálási célzatossággal Kifejezetten hungarista naplóról van szó, amely az előzményekre való rövid utalás után, lényegében a 30-as évek közepétől, a hungarizmus 12 Századok 1979/6
