Századok – 1979
Történeti irodalom - Studia z historii postepowych internacjonalistycznych kontaktow wegiersko–polskich (Ism.: Soós István) 1130/VI
изо TÖRTÉNETI IRODALOM számában, hogy a merénylet „a zsidó felforgató tevékenység” olyan megtorlása volt a fiatal Rothstock részéről, amelyet százezrek kívántak. A Bcttauer-eset érdekes és fontos magyar vonatkozása Ignotus Hugó írása, amely a berlini Die Bühne 1925. évi 20. számában jelent meg. („Bettauer - eine Wiener Erscheinung ”), akkor, amikor Bettauer a merénylet után élet és halál között feküdt a kórházban. Ignotus erőteljesen síkra szállt Bettauerért, és méltatta munkásságát. A Die Bühne szerkesztősége megjegyezte, hogy Ignotus ezt a cikket nem tudta bécsi folyóiratokban elhelyezni. A nácik egyébként az Anschluss után „Az örök zsidó” című vándorkiállításon Bettauer tevékenysége és szellemisége megbélyegzésének is teret adtak. 1939-ben egy bécsi könyvkereskedőt Bettauer-rcgények kölcsönzése miatt őrizetbe vettek, az üzletet pedig bezárták. Alapos kutatómunka eredményeként Hall izgalmasan mutatja be a Bettauer merénylője ügyében lefolytatott vizsgálatot és bírósági tárgyalást. A gyilkos védője, Riehl (aki később belépett a náci pártba, és annak listáján jelöltette magát az 1930. évi választáson) beszámíthatatlansággal érvelt. Ebben segítségére volt a törvényszéki pszichiátriai vizsgálat eredménye. Az ügy fontossága miatt a bíróság elrendelte, hogy Rothstock elmeállapotát a bécsi egyetem orvosi fakultása is vizsgálja meg. Wagner- Jauregg professzor, a későbbi Nobel-díjas — (Karinthyt is vizsgálta még a stockholmi műtét előtt, mint az író meg is emlékezik erről „Utazás a koponyám körül” című könyvében) - egy 12 főnyi professzorkollégiummal négy héten át figyelte meg Rothstockot, és zárójelentésében világosan leszögezte, hogy a gyilkost felelősségre lehet vonni. A bíróság mégis felmentette, és a steinhofi ideggyógyintézetbe szállíttatta, ahonnan később szabadon engedték. Wagner-Jauregg és Raimann professzorok ekkor írásban állást foglaltak Rothstock elengedése ellen, mivel az „a közvélemény jogérzékét sértené”. És hozzátették: „Ám ez nem az egyetlen és nem ritka eset, ebben azonban nem a pszichiátria a felelős, hanem a törvény hozás, amelynek elmaradottságát minden oldalról elismerik.” A gyilkos később Németországba ment, újból belépett a náci pártba, majd állítólag kilépett; harcolt a második világháborúban. Hall könyve megírása előtt kapcsolatba lépett vele. Birtokában van Rothstock egy 1976. évi levele, melyet az hannoveri lakhelyéről írt. (Fakszimüében szerepel a könyv végén). Ebből kitűnik, hogy a gyilkos 50 évvel később is ugyanaz, aki volt. A szerző ezt egy Rothstock-kal készített tv-interjúra hivatkozva külön is megerősíti. Összefoglalva megállapítható, hogy Hall alapos forráskutatást végzett. Feldolgozta Bettauer könyveit, az „Er und Sie” elleni per bírósági ügyiratait, a Rothstock elleni büntetőper több mint 300 oldalt kitevő aktáit. Korabeli folyóiratokat, újságokat és sok más anyagot nézett át. A könyvet képek, dokumentumok, lábjegyzetek, névregiszter, irodalomjegyzék egészítik ki. Ez az 1978-ban megjelent munka az első átfogó mű, amely Hugo Bettauer irodalmi, publicisztikai munkásságával, a merénylettel, annak következményeivel foglalkozik. Igen érdekes tényanyagot nyújt Ausztria s közelebbről Bécs 1918-1925 közötti történetének megismeréséhez. Tihanyi János STUDIA Z HISTORII POST^POWYCH IINTERNACJONALISTYCZNYCH KONTAKTÓW W^GIERSKO-POLSKICH. REDAKTOR: ISTVAN LAGZI. Warszawa 1978. W^gierski Instytut Kultury, 218 1. TANULMÁNYOK A HALADÓ ÉS INTERNACIONALISTA MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL A több évszázados lengyel-magyar történelmi kapcsolatok kutatásában a magyar és a lengyel történészek viszonylag kevés figyelmet szenteltek a két világháború közötti, valamint a második világháború periódusának. Pedig az elmúlt 60 év politikai, művelődéstörténeti kapcsolatainak, emlékeinek feltárása fontos helyet foglal el a két nép közös sorsának mélyebb, hitelesebb megismerésében. Természetesen ebből a témakörből is jelentek meg dolgozatok (pl. Godó Ágnes elemző munkája behatóan foglalkozik a magyar-lengyel kapcsolatok második világháborúbeli alakulásával, valamint Lagzi István tanulmányai, melyek elsősorban a magyarországi lengyel menekültek helyzetét, körülményeit igyekeztek tisztázni), de még mindig keveset tudunk a haladó és internacionalista hagyományokról és a két nép életében játszott szerepükről. Ezeknek a kapcsolatoknak mélyebb feltárását
