Századok – 1979
Történeti irodalom - Teichova Alice: Economic background to Munich (Ism.: Ránki György) 1128/VI
1128 TÖRTÉNETI IRODALOM volt még a parlamentáris politikai életben nagy szerepet játszó finn szociáldemokrácia, amely szembeszállt a szovjetellenességgel. Mindezek alapján historiográfiai kitekintésre is válallkozik a szerző. Milyen szerepet játszott Finnország a szovjethatalom ellen indított intervencióban? Elhatárolja magát attól az értékeléstől, miszerint aktív részese lett volna az intervenciónak, a „14 állam hadjáratának”. Sőt, Lenin közelítési módját felidézve pozitívan ítéli meg Finnország szerepét, mert az aktív katonai fellépéstől való távolmaradása nem tette lehetővé, hogy az erőviszonyok az ellenforradalom javára billenjenek a kritikus időszakban, Jugyenyics támadása idején. Természetesen ez az értékelés sem hagyhatja figyelmen kívül a finn külpolitika szovjetellenes törekvéseit: kísérlet a „Balti blokk” létrehozására, területi követelések, szovjetellenes elemek segítése illegális úton. 1919-1920 fordulóján a belső ellenforradalom fő erőinek felszámolása megszilárdította a szovjethatalom helyzetét. Új feltételek jöttek létre a finn-szovjet viszony rendezésére. A különböző nagyhatalmi törekvések elhárítása érdekében, a forradalmi Oroszországgal szemben kísérletet tettek a baltikumi térség országainak összefogására. A lengyel-litván ellentétek, az észt és a finn politika jellege közötti különbség (az észtek agresszív lépésekre készültek) meghiúsította a blokk létrehozását. Ugyanebbe az hányba hatott Szovjet-Oro szórsz ág körültekintő külpolitikája, amelyre megítélésünk szerint érthetetlenül kevés figyelmet fordít a könyv szerzője. Ha Finnország Szovjet-Oroszország felé irányuló politikája is a mű témája, növelte volna a könyv értékét, ha árnyaltabb, a belső összetevőket feltáró képet kapunk a szovjet külpolitikáról. Annál is inkább, mert a finn belpolitikai mozgást, a nagyhatalmi törekvések vetületeit és az orosz ellenforradalmi erőket helyenként túl részletesen, időnként a szálakat összekuszálva mutatja be a szerző. Nem áll összhangban a munka alaposságával az utószó sem. A tartui béke létrejöttének körültekintő elemzése után olyan összegzést vártunk, ami mérlegre teszi az 1918-1920 közötti finn külpolitikát, értékeli a független finn állam nemzetközi helyzetét, beágyazza az időszak nemzetközipolitikai viszonyaiba, különös tekintettel a régióra és a szovjethatalom megszüárdításáért folytatott küzdelem alakulására. Menyhárt Lajos ALICE TEICHOVA: ECONOMIC BACKGROUND TO MUNICH Cambridge 1974 MÜNCHEN GAZDASÁGI HÁTTERE A müncheni konferencia történetére vonatkozó gazdag - és lassanként egyre felmérhetetlenebb — irodalomban meglehetősen kevés helyet foglalnak el a gazdasági kérdések. Többé-kevésbé elfogadott álláspont, hogy a müncheni konferencia bizonyos értelemben betetőződése vagy újabb jelentős szakasza volt annak a politikának, melynek keretében a nyugati hatalmak Délkelet-Európát Németországnak engedték át. Alice Teichova könyve ennek a feltételezésnek bizonyos kérdéseit vizsgálja újra abban a nagyszabású munkában, mely Csehszlovákia nemzetközi kapcsolatait teszi vizsgálat tárgyává. Teichova a nyugati (francia-angol) tőke csehszlovákiai kapcsolatait hatalmas levéltári, statisztikai és könyvészeti anyag alapján kutatja, bemutatva, miként hatolt be ez a tőke az 1. világháború után a csehszlovák gazdaságba, átfogó képet ad a külföldi tőke befektetésekről és a nemzetközi gazdasági szervezetek - kartellek stb. - bonyolult függési rendszeréről. Alapos és érdekes számítást ad a külföldi tőke részesedéséről, a különböző nemzetközi kartellfejlődésekről és ezzel összefüggésben az egész csehszlovák gazdasági életről. Alapos statisztikai elemzések során a külföldi tőke részesedése vizsgálatának számos módszertani kérdését is felveti. A magyar-cseh vaskartell egyezmény feltárásával a magyar gazdaságtörténethez is értékes adalékokat nyújt. Teichova könyvében, főleg a levéltári kutatások révén, impozáns képben bontakozik ki a nemzetközi tőke összefüggés rendszere. Tekintettel arra, hogy beható kutatásokat tudott folytatni a csehszlovák bankok és nagy iparvállalatok levéltári anyagában, és áttekintette a kérdésre vonatkozó nemzetközi irodalmat, szinte részletekbe menően tudja felvázolni a különböző tőkés csoportok összefüg
