Századok – 1979
Történeti irodalom - Wagner Ernst: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen (Ism.: Miskolczy Ambrus) 1119/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1119 ERNST WAGNER: HISTORISCH-STATISTISCHES ORTSNAMENBUCH FÜR SIEBENBÜRGEN (Studia Transsilvanica. Ergänzungsbände des Siebenbürgischen Archivs. Im Auftrag des Arbeitskreises für Siebenbiirgische Landeskunde. Herausgegeben von Paul Philippi. Band 4.) Köln-Wien, Böhlau Verlag. 1977. 526 I. ERDÉLY TÖRTÉNETI STATISZTIKAI HELYSÉGNÉVTÁRA Ernst Wagner úttörő munkára vállalkozott, amikor összeállította Erdély történeti statisztikai helységnévtárát. Helységnévtárak már eddig is készültek, de Wagnerét mégis joggal tarthatjuk úttörőnek: adatgazdagsága, összeállítási szempontjai és a történeti statisztikai áttekintés miatt. A szerző, amikor bevezetőben könyve hézagpótló jellegéről ír, a következő, eddigi gyakori nehézségeket és hiányosságokat említi: a helynévformák változatossága, az utóbbi 200 év legfontosabb statisztikai adatainak nehezen összegyűjthető volta, az egyes helységek hovatartozása körüli zűrzavar, a német helynevek egységes nomenklatúrájának a hiánya. Abban is igaza van, hogy C. Suciu 1967-68-ban megjelent történeti hely ség név tára „Románián kívül alig áll rendelkezésre, és bizonyos hiányosságok jellemzik, bár hiányosságok nélkül aligha lehet ilyen vállalkozást befejezni. Milyen adatokat tartalmaz az ismertetésre kerülő helységnévtár, és milyen rendező elv szerint csoportosította őket a szerző? Először is az 1930-as népszámlálás alapján döntötte cl, hogy milyen települést vesz fel helységként, s a helységeket Marienburg 1813-ban megjelent „földrajza” alapján az 1848 előtti közigazgatási beosztás szermt csoportosította. A helység német neve (amelyet az utolsó, 1929-ben kiadott lutheránus egyházi évkönyv alapján vett fel) után a — mai hivatalos - román, majd — az 1910-ben érvényes — magyar, végül a szász és a latin következik. A helynevek után a helység első okleveles említését jelzi a szerző. A népességszámra vonatkozó adatai a következők: tényleges népesség 1850, 1880, 1910, 1930-ból, ezenkívül az 1930-as népszámlálásból válogatott nemzetiségi és vallási megoszlási adatok (román, magyar, zsidó, cigány, egyéb és a vallások közül a lutheránus), a helység 1910-es terű let nagysága katasztrális holdban, az 1956 és 1966-os tényleges népesség, a helység 1969-től érvényes megyei hovatartozása, az 1786-os tényleges népesség és végül az 1969-es, tehát a mai községi hovatartozás. A jelzett anyagot a tizedes osztályozás gyakorlata szerint beszámozta, s így a munkához csatolt helységnévjegyzék segítségével könnyen kikereshető bármelyik község adatsora. Mint jeleztük, a táblázatok sorát az 1848 előtti törvényhatóságok polgári közigazgatás alatt állt helységeire vonatkozó adatok alkotják, ezután következnek a városok lélekszámadatai (1500-1975) s velük az 1956-os nemzetiségi megoszlás adatai, majd a megyei és járási közigazgatási beosztás változása a 19-20. században, végül a határőrvidéki lakosságra vonatkozó községsoros adatok Lenk von Trcuenfeld kézikönyvéből és az 1850-es népszámlálásból (az egész községre vonatkozóan), az 1786-osból pedig az ún. polgári lakosság. Ezek után rögtön felvetődik az a kérdés, hogy milyen szempontok alapján válogatta és csoportosította a szerző az adatokat. Úgy tűnik, ebben elsősorban nem annyira szemléleti, mint inkább gyakorlati okok játszottak közre. Amikor elkezdődtek a munkálatok, akkor - 1967 decemberében — Romániában átszervezték a köz igazgatást, az új közigazgatási beosztást pedig csak 1969-ben közölték, s ezért a szerző az T848 előtti beosztást választotta, az újat pedig azért nem adta részletesebb bontásban, mert időközben hozzájutott az 1956., 1966. és az 1786. évi adatokhoz, és financiális szempontok miatt több adatot nem közölhetett. így az új közigazgatási beosztást a készülő történeti atlaszban fogja részletezni. S kétségtelen, a történetiség elvének jobban megfelel a választott megoldás, gyakorlati szempontok viszont ellene szólnak, hiszen a pre statisztikai korból (az 1848 előtti közigazgatási beosztásban) alig van olyan megbízható adat, ami összehasonlítási alapot kínálna. Igaz, a lényeges változásokat tükröző statisztikai felvételek eredményeit megyei szinten a közigazgatási beosztás gyakori változása miatt nem tudjuk összehasonlítani, kivéve a dualizmus utolsó három-négy évtizedéből származókat. így inkább csak találgatni lehet, hogy melyik közigazgatási beosztás felelt volna meg jobban a munka kérdésfeltevései természetének és Erdély-szemléletének.
