Századok – 1979
Beszámoló - Beszámoló a Dunántúl településtörténetéről rendezett III. konferenciáról (Farkas Gábor) 1095/VI
1104 BESZÁMOLÓ A családtörténeti szekciókban Kállay István „Változások az anyagi magánjogban az ősiségi pátens (1852) után” címmel tartott vitaindító referátumot. Az előadó abból indult ki, hogy az 1848. évi győztes márciusi forradalom társadalmi vívmányait az ellenforradalom nem tudta megsemmisíteni, így a magyar feudalizmusnak ezt a több évszázados oszlopát is le kellett döntenie. Ezután tisztázta az ősiség fogalmát, majd az öröklési rendre mutatott rá. Az 1852. évi ősiségi pátens lényegét elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy az októberi diploma (1860) hatására az országbírói értekezlet (1861. jan.) a pátensnek az öröklési rendre vonatkozó rendelkezéseit megszüntette. Az ősiséget az ági öröklés, az adományrendszert pedig a telekkönyvi jogszerzés váltotta fel. Megmaradtak azonban a családi hitbizományok, sőt 1852- 1879 között 17 új hitbizomány keletkezett az országban: ezek közül Fejér megyében 1853-ban a Nádasdy, 1856-ban a Batthyány, 1875-ben az Esterházy (Csákvár), 1877-ben a Károlyi, 1879-ben a Zichy (Aba) család létesített hitbizományi birtokokat. Kiss Mária „Az Erdődy család öröklési rendje az 1873. évi hitbizomány létesítése előtt” c. előadása bemutatta az Erdődy család leszármazását, a családi vagyon kialakulását, az egyes vonalak öröklési rendjét. Az 1873. évi hitbizomány-alapítást az ősiségi pátensből vezette le, majd ismertette a hitbizomány öröklési rendjét. Csizmadia Andor „Adatok a Zichyek családi kapcsolataihoz és hatalompolitikájához Fejér megyében” c. korreferátuma a Zichy család szerepét mutatta be az 1840-es években. Felvázolta a család leszármazását és birtokait. Különös figyelmet fordított Zichy Ödön adminisztrátori tevékenységére. Helyesen mutatott rá a Zichy család politikai erejére, melyet ekkor a vármegyei közgyűléseken lehet lemérni. Hangsúlyozta, hogy 1848-ig ők irányították a vármegyei közéletet. Balázs László „Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről” beszélt. Az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő egyénisége, külügyminisztere, a Baranya megyei közéletben — többek között mint Siklós földesura — kiemelkedő szerepet játszott. Az előadó párhuzamot vont Batthyány Kázmér és Lajos, Munkácsy Albert és Táncsics elképzelései között, különös figyelmet fordítva a mozgalom legenergikusabb tagjára, Munkácsy Albertre. Ismertette a Kossá Dániel által szervezett népfelkelést. Az előadás a témakört egészen Batthyány Kázmér haláláig (1854) nyomon kísérte. Szilágyi Mihály „A Pimitzer kereskedőház története” c. hozzászólásában bemutatta az 1840-ben alapított szekszárdi Pirnitzer kereskedőház alapítójának, Pirnitzer Józsefnek az életútját. Vázolva Szekszárdnak mint kereskedelmi központnak a jelentőségét, megállapította, hogy a kereskedők jövedelmüket nagyrészt szőlő- és telekvásárlásba fektették. Az előadó három típuson, a kereskedelmi tőkésen, a bankáron és újságírón keresztül mutatta be a városi polgárságban bekövetkezett változásokat, amelyek már a tőkés fejlődés kibontakozásának a jeleit mutatták. Borsy Károly „A Taisz nyomdászcsalád szerepe Pécs életében” c. előadása a Taisz család történetét mutatta be. Taisz Mihály 1867-ben alapította meg mohácsi nyomdáját, majd 1868-ban Pécsett is nyomdát létesített. Fiát már jogásznak nevelte. Vele a Taisz név bekerült a városi elithez számító szellemi arisztokráciába. Záborszky Miklós „Néhány parasztcsalád története Suron 1848-ig” c. előadásában a dolgozó osztályok története és genealógiája felé fordult. Ez annál is inkább dicséretes, mert eddig nem sok ilyen kísérlettel találkoztunk. A parasztcsaládok közül főleg a
