Századok – 1979
Beszámoló - Szerb–magyar szakértői konferencia az 1848–49-es szerb–magyar kapcsolatok témájáról (Bona Gábor) 1105/VI
BESZÁMOLÓ 1105 Sógorka (Sefcsik), Sinkovics (Kollár), Magyar (Kovács) családdal foglalkozott. Forrásbázisul az összeírásokat, urbáriumokat és anyakönyveket használta. Majoros Klára „Egy ír család integrációja és házasodási kapcsolatai a 19-20. századi Magyarországon” c. korreferátuma az Írországból az 1800-as évek elején Magyarországra származott Egan család beilleszkedéséről szólt. Bemutatta a család egyes tagjainak életútját és azt a folyamatot, melynek során a külföldi idegen magyar polgárrá, cselekvő hazafivá vált. A család tagjai birtokos nemesek, nemesi címerrel bíró értelmiségiek, polgárok, ipari-kereskedelmi vállalkozók lettek. Az előadó valamennyi típust példákkal illusztrálta. Iharossy József „Czindery és Tallián somogyi császári biztosok 1849-1850-ben” c. előadásában kiemelte, hogy az 1848/49-es szabadságharc hadmozdulatai Somogy megyét csak Jellasics hadainak átvonulásakor érintették, de földjét nem dúlták fel. Burich altábornagy 1849. jan. 15-én 11 pontból álló hódoltató levelet küldött Somogyba, s egyben közölte, Czindery László volt főispánt császári biztossá kinevezték. Czindery 1849. február 1-én új tisztikart hozott létre. Első alispán Tallián János, eddigi főügyész lett. Czindery László a legfelsőbb osztály tagja volt, akinek Ősei horvátországi kapcsolatokkal rendelkeztek. Az 1849 áprilisában előretörő honvédseregek elsöpörték Czindery uralmát. Tallián János 1849 augusztusában vállalta a megyefőnöki tisztet, melytől 1850 szeptemberében megvált. 1848 őszén a Dráva mellett nemzetőr szolgálatot kellett volna ellátnia, de betegségére hivatkozva onnan kimaradt. A császár szolgálatát azonban elfogadta. Ezzel a tettével kortársainak, a nemzeti ügy védelmezőinek haragját váltotta ki. Záróülésre május 25-én délben került sor. Itt a szekcióvezetők összefoglalták az általuk vezetett csoportban elhangzott előadások lényegét, rámutattak az eredményekre, majd Katus László a konferencia színvonalát méltatva, további kutatási területekre, lényeges forrásokra és kutatási módszerekre hívta fel a figyelmet. Ezután megköszönte a hallgatóságnak, az előadóknak, a felszólalóknak a részvételt, s a konferenciát bezárta. Végül T Mérey Klára bejelentette, hogy a következő településtörténeti konferencia megrendezésére a PAB hatáskörében kerül sor, és annak szervezését a Kaposvári Levéltár vállalta magára. Farkas Gábor Szerb-magyar szakértői konferencia az 1848—49-es szerb-magyar kapcsolatok témájáról A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia között érvényben levő együttműködési megállapodás keretében 1978. november 8-9-én Budapesten a Történettudományi Intézet rendezésében szakértői konferencia zajlott le az 1848—49-es szerb—magyar kapcsolatok témaköréből. A kétnapos ülésszakon a szerb delegáció részéről Vasilije Krestic, a belgrádi egyetem professzora, a delegáció vezetője, Slavko Gavrilovic egyetemi tanár, Új vidék, Andrija
