Századok – 1979
Beszámoló - Beszámoló a magyar–NDK történész vegyesbizottság debreceni üléséről (Balázs Ilona) 1084/VI
1084 BESZÁMOLÓ helyi szervek képviseletében a kuruckori szoborgalériában felállított újabb két szobrot Parragh László, a Hazafias Népfront helyi szervezetének titkára vette át. A helyi diákok kultúrműsorát követően Sipos György, a Vay Ádám Múzeum Baráti Körének elnöke zárszavával ért véget az ünnepség. Ugyancsak október 1-én Thököly Imre és a bujdosó kurucok címmel időszaki kiállítás nyílt meg Hajdúszoboszlón, a Városi Művelődési Központban. Párt-, állami, társadalmi és tudományos életünk számos képviselőjének jelenlétében dr. Juhász Imre múzeumvezető mondott megnyitó beszédet. Október 9-én Hajdúszoboszlón, a 2. számú általános iskolában tartott ünnepség keretében márványtáblát helyeztek el, amellyel megörökítették, hogy 300 évvel ezelőtt e városban választották a felkelő hadak fővezérükké Thököly Imrét. Zachar József Beszámoló a magyar—NDK történész vegyesbizottság debreceni üléséről 1978. október 24-én vitaülést tartott a magyar—NDK történész vegyesbizottság Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a „A fasizmus kutatásának történeti problémái: Előtörténet és fasiszta mozgalmak” címmel. Az ülésen előadók voltak német részről: Kurt Gossweiler, Joachim Petzold az NDK Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének munkatársai, Manfred Weissbecker, a Jénai Friedrich-Schiller Tudományi Egyetem tanára, Kurt Pätzold, a Berlini Humboldt Egyetem tanára. Magyar részről: Incze Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője, Ormos Mária, az MTA TTI tudományos főmunkatársa, Kerekes Lajos, a Berlini Magyar Kultúra Háza igazgatója, Székely Gábor, a MSZMP KB PTI munkatársa. Az elhangzott referátumok a következő témákat érintették: A polgári fasizmus elméletek kritikája és rendszerezése; a fasizmus keletkezési és fejlődési feltételének problémája; a fasizmus tipologizálásának kérdései; a fasiszta mozgalmak speciális formái; az uralkodó osztályok viszonyulása a fasiszta mozgalmakhoz a különböző fejlődési szakaszokban, a Kommunista Internacionálé fasizmuselméletének fejlődési problémái stb. összességükben a következőképpen rendszerezhetők: a) historiográfiai megközelítésűek (Ormos Mária, Joachim Petzold), b) a konkrét események értékelése kapcsán általános elméleti következtetésekre törekvők. Ismertetésünk során ezt a kettős tagolást vesszük alapul. Ormos Mária két fő csoportot különböztet meg a fasizmussal foglalkozó elméletek körében. Az egyikben minden változat egy vagy néhány tényezőre vezeti vissza a fasizmus jelenségét. A másik a fasizmust totalitásában, komplexitásában ragadja meg. Az elsőt metafizikus, a másodikat dialektikus szemlélet jellemzi. Az első csoportban két alkategória tapintható ki. Az egyik a fasizmus felmerülését egyedi, nemzeti sajátosságokhoz köti, a másik saját magyarázó koncepcióját nemzetközi méretekben általánosságban érvényesíti. A dialektikus magyarázatok valamilyen módon a marxizmushoz kapcsolódnak. A legelső fasizmus-interpretációk e jelenséget a különleges nemzeti fejlődési útra vezették vissza. Ez a megközelítési mód mind Olaszországgal, mint Németországgal kapcsolatban felmerült, s általában a polgári-liberális eszmékből indult ki. Az Olasz
