Századok – 1979
Beszámoló - A Thököly-felkelés a magyar és az európai történelemben. Beszámoló a hajdúszoboszlói tudományos konferenciáról (Zachar József) 1069/VI
BESZÁMOLÓ 1083 Hopp Lajos kandidátus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője a kuruc költészet és a pátensirodalom, valamint az emlékiratok tanulmányozásának szükségességéről beszélt, és erre hozott példákat. Pesti János, a Tankönyvkiadó felelős szerkesztője a kutatás és a tankönyvírás szorosabb kapcsolatát igényelve kérte, hogy a tízkötetes Magyarország története szintézis előkészülete során megszületett új tudományos eredményeket hasznosíthassák. Gönczi József hajdúszoboszlói hely történész Thököly és Hajdúszoboszló kapcsolatát elevenítette fel, kiemelte, hogy a felkelés ideológiai alapját a város jól ismerte, mivel a protestáns lelkész a felkelők tábori papjává lett. Benczédi László előadói válaszában kiemelte, hogy a Thököly-felkelés ideológiájának, fejlődésének a bemutatása néhány vitatott kérdés ellenére hasznos volt. További kutatások szükségesek az államszervezés, gazdasági és valláspolitika területén. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a konferencián jelen voltak a korszakkal foglalkozó csehszlovákiai kutatók, mivel a Thököly-felkelés a mai Szlovákia területén folyt. Az abszolutizmussal és rendiséggel kapcsolatban elvetette az előbbi progresszivitásának, egyértelmű hangsúlyozását. Árnyalt vizsgálat alapján az adott történelmi helyzetben a társadalmi fejlődést a rendi centralizáció jelentette, és az járható útnak tűnt. Köpeczi Béla köszönetét mondott a konferencia megrendezéséért a helyi szerveknek, az értékes előadásokért és hozzászólásokért a felkért korreferenseknek és a vitában szólásra jelentkezetteknek. A vitatott és további kutatást igénylő kérdések közül kiemelte a török vonatkozásokat, a bécsi udvarral folytatott tárgyalásokat, a francia és lengyel kapcsolatokat. Ezt követően óvott a huszadik századi értékrendszerhez viszonyítástól a tizenhetedik századi eseményekkel kapcsolatban. Ezzel szemben a gazdaság-, eszme- és politikatörténet egybekapcsolásával a történetiséget figyelembe vevő vizsgálatot emelte ki, és példának az osztrák történetírás Thököly-képének elemzését említette. Hangsúlyozta továbbá a szubjektív tényezőktől megszabadított, a lehetőségekről és törekvésekről adott árnyalt objektív kép megfestésének szükségességét. Befejezésül közölte, hogy javaslat született a konferencia teljes anyagának publikálására. A záróülésen elnöklő Sinkovics István megköszönte minden résztvevő jelenlétét, és befejezettnek nyilvánította a konferenciát. A rendező szervek október 4-én a konferencia résztvevői számára kirándulást szerveztek, amely során a Hortobágy természeti szépségeivel és Debrecen kulturális értékeivel ismerkedhettek meg. A konferencia résztvevőinek hattagú küldöttsége Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese vezetésével Késmárkra utazott, és október 5-én Thököly Imrének az evangélikus templomban levő sírjánál elhelyezte a Magyar Történelmi Társulat, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Hajdú-Bihar megye Tanácsa és Hajdúszoboszló város Tanácsa koszorúját. A kegyeletes megemlékezésnél jelen volt dr. Tatai József pozsonyi magyar főkonzul és több szlovákiai közéli személyiség is. A konferenciához kapcsolódva az MTA Történettudományi Intézete, a Szabolcs- Szatmár megyei múzeumok igazgatósága és a vajai Vay Ádám Múzeum rendezésében október 1-én a vajai várkastély parkjában került sor Thököly Imre és Ráday Pál szobrának leleplezésére. A nagyszámú megjelentet Molnár Mátyás, a Vay Ádám Múzeum igazgatója és dr. Németh Péter, a Szabolcs-Szatmár megyei múzeumok igazgatója köszöntötte. Szoboravató beszédet Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese mondott. A 9 Századok 1979/6
