Századok – 1979
Beszámoló - Szimpózium Brnóban a csehszlovák hungarisztika problémáiról (Niederhauser Emil) 1061/VI
BESZÁMOLÓ Szimpózium Brnóban a csehszlovákiai hungarisztika problémáiról 1978. október 2-4-én zajlott le Brnóban a Jan Evangelista Purkyné-egyetem fennállásának 60. évfordulója alkalmából a magyar történelemre, irodalomra nyelvészetre és néprajzra vonatkozó csehszlovákiai kutatások első országos seregszemléje, számos cseh, szlovák és csehszlovákiai magyar kutató részvételével. A magyarországi delegációt Sziklay László vezette, tagjai: Fried István, Kun Miklós és Niederhauser Emil voltak, Lengyelországból Maciej Kof minskit hívták meg. Bevezetőben el kell mondani, hogy a szimpóziumot az egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa történetével és néprajzával foglalkozó tanszéke, ill. ezen belül a balkanisztikai és hungarisztikai kabinet rendezte, amely az ilyen tárgyú kutatásoknak a tanszékvezető Frantisek Hejl professzor és a kabinetet vezető Richard Prágák jóvoltából már hosszú évek óta csehszlovákiai központja, ez adja ki a csehszlovákiai hungarisztika igen hasznos és tanulságos bibiliográfiáját is. Az egykor, nem is oly régen itt oktató Josef Macurek professzor munkássága révén már szerves hagyományokra támaszkodik ebben a stúdiumban. A tanszék egyébként nyelvi képzéssel is foglalkozik, vagyis többek között a magyar fejlődés szakértőit képzi ki, mondhatni az egész ország számára. A szimpózium megrendezésének célja nemcsak általában a csehszlovákiai kutatások számbavétele volt, hanem konkrétan a magyar nép történetét és a magyar-szlovák—cseh kapcsolatok évszázados alakulását feldolgozó, az egyetemi oktatásban is hasznosítható összefoglalás előkészítése. A szimpózium első napján plenáris ülésen hangzottak el az előadások, vitával együtt, a másik két napon három szekcióban, történeti, irodalomtörténeti és nyelvészeti szekcióban, ezek párhuzamosan üléseztek, ennek megfelelően csak a történeti szekció munkájáról áll módunkban beszámolni. A plenáris ülés első előadója Frantisek Hejl professzor, az egyetem prorektora volt, aki a történeti hungarisztikai kutatások jelenlegi helyzetéről és feladatairól adott áttekintést, beágyazva a problematikát az európai szocialista országok és a köztük kialakult kapcsolatok történetének kutatásába. Rövid áttekintést adott elsősorban a brnói egyetemen folytatott és most is folyó kutatásokról, és ezzel kapcsolatban vetette fel az elkészítendő összefoglalás kérdéseit. Hangsúlyozta, hogy a szimpózium előadásainak a feladata annak a megállapítása, mi az, amit tudunk, és milyen területeken kell még további kutatást folytatni. Milos Gosiorovsky professzor, akadémikus az Osztrák-Magyar Monarchia munkásmozgalmának a fejlődését tekintette át, különösen a magyarországi fejlődést részletezve, kiemelte a cseh, a szlovák és a magyar munkásmozgalom korabeli kapcsolatait. Viliam Plevza akadémikus, a szlovák Párttörténeti Intézet igazgatója az