Századok – 1979
Figyelő - Pazdur Jan: Az anyagi kultúra története 1052/VI
FIGYELŐ 1059 Az 1. kötet a 7-12. sz. közötti időt, a 2. kötet a 13-15. századot, a 3. kötet a 16. századot és a 17. század első felét fogta át, a 4. kötetet a lengyel állam bukása zárta (1795), az 5. kötet 1870-ig terjedt, a 6. 1918-ig, amely évben Lengyelország ismét elnyerte függetlenségét. A két világháború közötti időszakot még nem dolgozták fel. Minden kötetet különállóan szerkesztettek, mégis olyan séma szerint, amely az analóg jelenségek esetében kötelező erővel bírt. Ilyen módon biztosították a közös szálakat, amelyek az anyagi kultúra fejlődési folyamatban mutatkoztak. A történelmi folyamatok dinamikáját egyrészt az állandó szálakon bemutatott tényanyag-növekedéssel, másrészt a jelenségek terjedelmének kiszélesedésével és a társadalmi aktivitás új formáinak megjelenésével ábrázolták. Az állandó szálak száma csak néhányra korlátozódott: 1. Az emberek függése a természeti erőktől és a természeti gazdagság kiaknázásának mértéke. 2. Azoknak az elemeknek a növekedése, amelyek a civilizált környezetet kiemelik a természetes környezetből. 3. A nyersanyagok és a mechanikus energia felhasználásának növekedése és elterjedése a feldolgozóiparban. 4. Változások a munkaintenzitásban. 5. A fogyasztási cikkek esztétikusabbá válásának folyamata a civilizációs haladás negatív oldalára való tekintettel. 6. A munkáról, pihenésről, szórakozásról vallott nézetek fejlődése, mint az anyagi kultúra fejlődésének mutatója. Mindegyik fentvázolt probléma aktuális és fontos a társadalmi alapok fejlődése szempontjából. Ez bizonyos szempontból az anyagi kultúra vázlata, amely sok más figyelemre méltó dolog kontextusában kerül bemutatásra. Meg kell jegyezni, hogy ez a felfogás nem jelenti minden társadalmi réteg teljes anyagi kultúrájának történetét. Az említett feldolgozással egyidőben jelent meg Kazimierz Majewski szerkesztésében „Az ókori Görögország anyagi kultúrájának története”,11 két kötetben. Ebben figyelembe vették a kultúra minden anyagi jellegű megnyilvánulását, a társadalmi programba való elmélyedés nélkül. Úgy tűnik, hogy azoknak a kultúráknak, amelyek nem alakultak át modern nemzeti kultúrává, megfelelőbb a dokumentatív, mint a pragmatikus történeti leírási mód. A nemzetnek olyan anyagi kultúra történetre van szükség, amelyet alapként vagy építőelemként alkalmazhat környezetének jövőbeni építésekor.12 A közép- és újkori anyagi kultúra történetének eddigi megjelent munkássága, amelyet az Intézet publikált, 4118 ívet ért el, míg az intézet teljes publikációs anyaga kb. 12 500 kiadói ívet tett ki 25 év alatt. Találkozás óz ipari régészettel Míg Lengyelországban megindult az anyagi kultúra történetének fejlődése, ezzel egyidőben a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban, valamint Kanadában megnőtt az érdeklődés az ipari örökség iránt. Angol tudósok kezdeményezésére ezt az irányzatot ipari régészetnek nevezték el. 1973-ban Angliában tartották meg az ipari 11 Az 1. kötet 1976-ban jelent meg, a 2. kötet nyomdábann van. 12 Az 1-4. kötetet a boroszlói Ossolineum adta ki, az 5. kötet 1978-ban, a 6. 1979-ben jelenik meg.
