Századok – 1978

BESZÁMOLÓ - Kerekasztal-vita az európai fasizmusokról (Balázs Ilona) 955

KEREKASZTAL-VITA AZ EURÓPAI FASIZMUSOKRÓL A Magyar Történelmi Társulat és a TIT Budapesti Szervezete Történelmi Szakosztálya 1978. február 15-én vitát rendezett Ormos Mdria-Incze Miklós: Európai fasizmusok 1919-1939 (Bp. Kossuth, 1976) c. könyve alapján a címben leírt témáról a Kossuth Klubban. Vitavezetők voltak. Bassa Endre a Kossuth Könyvkiadó történelmi és munkásmozgalmi szerkesztőségének vezetője, Incze Miklós az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője, Szántó György az MSzMP KB Politikai Főiskolájának tanára, Tokody Gyula egyetemi tanár, az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének szekcióvezetője, Székely Gábor az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Ormos Mária, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a vita vezetője, bevezető szavaiban szólt a hazai lakosság fasizmussal kapcsolatban keletkezett és élő élményanyagának különbözőségéről (átélés, közvetített élmény, a téma kutatása) és hasonlóságáról, rámutatva, hogy e két tényező együttesen biztosítja a széles körű, hasznos eszmecserét a problémáról. Hangsúlyozta, hogy a világszerte folyó kutatómunkában, a feldolgozásokban több árnyalat rajzolódott ki, s hogy a mai vita szakértői sem tudják vállalni minden kérdésben a „végső szó" kimondását. A vita legfőbb célja és haszna éppen a nézetek szembesítése és egyeztetése lehet. Bassa Endre felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy középiskolai és egyetemi oktatásban ma heves vitákat vált ki a fasizmus kérdésköre. Nagy hatással bírnak a pszichologizáló történetszemlélet meg nem válaszolt kérdésfeltevései: Hogy tudott Hitler ilyen hatalomra szert tenni? Milyen volt ez az ördögi kompánia? Mindezekre a választ a fasizmusról szóló irodalomtól váiják. A vitát azért is fontosnak tartotta, mert egyre erősebben jelentkezik az ún. neofasiszta veszély. Tudjuk, hogy a két világháború közötti fasizmus egyedi és megismételhetetlen jelenség. Tanulmányozása megvilágítja azokat a társadalmi és politikai mechanizmusokat, amelyek adott körülmények között a társadalmi konfliktusok jobboldali — szociális demagógiával körített — kibontakozásának utat nyithatnak. Incze Miklós felvázolta, hogy melyek azok a fő kérdések a fasizmussal, a fasizmus problematikájával kapcsolatban, amelyekről a nemzetközi történeti irodalomban viták folynak. Mindenekelőtt leszögezte, hogy szerinte a fasizmus gyűjtőfogalomként látszik alkalmazhatónak még akkor is, ha a fasiszta vagy fasiszta jellegű rendszerek között jelentős eltérések mutatkoznak. öt fő problémát emelt ki azzal a megjegyzéssel, hogy más fontos kérdések is vannak, amelyeket fel lehet tenni és megvitatni.