Századok – 1978
BESZÁMOLÓ - Tudományos ülésszak Ady Endre életművéről (Soós István) 933
936 BESZÁMOLÓ 936 a szépirodalomban (Proust, Joyce, velük szemben Rilke, Kafka). Az alapját vesztett felépítmény sorsa éri utol itt az osztrák irodalmat, de ez sem sújtja ilyen mértékben az itt élő nemzeti kultúrákat, mert azok többé-kevésbé meg tudnak kapaszkodni saját hagyományaikban, saját népükbe, saját jövőjükbe. Ezért vitatkozik Mátrai akadémikus Hanák Péterrel, aki szellemes fordulattal, de túl erős akcentussal tesz hasonlóságjelet Kafka Kastélya és Ady „Ugar"-ja közé. Egyet ért Király Istvánnal (Ady és a Monarchia c. tanulmányával), de ezzel kapcsolatban fölvetette a kérdést: milyen volt Ady viszonya a Monarchia szociálpszichológiai valóságához? Szerinte szoros kapcsolatban kellett állnia a k. u k. atmoszférával. A bécsi szecesszió (Kozma Lajos grafikáin keresztül) hatott rá, s talán ez volt az az eszmei áramlat, amelyet a legkevésbé cenzúrázott meg a maga számára, noha az annyira gyűlölt Bécsből jött. Ebben a vonatkozásban vont Mátrai akadémikus párhuzamot Léda és Lou Andreas-Salomé között: Ady próféta volt, mint Nietzsche, elmagányosodott lírikus volt, mint Rilke, és a tudat alatti mélységek nagy ismerője, mint Freud. Vagy gondolhatunk — mondta — nem egy Arthur Schnitzler-novellára, melyben az utazás, a férjes asszony és az erotika szervesen egybefolyik, de gondolhatunk az osztrák szecesszió más alkotóira, például Gustav Klimtre, akinél az erotika a szépség és alkotás elválaszthatatlan alkatrészévé vált. Előadása befejező részében Mátrai akadémikus arra utalt, hogy az a sokrétű hatás, melynek alkatrészei nem csupán egymásnak mondhatnak ellent, de nemegyszer önmaguknak is, nem válik és nem vált Ady gondolkodásában zavaros eklektikává, lapos racionalizmussá vagy ködös misztikává. Ady tehetségének eredeti ereje egységes életmű egészébe tudta foglalni a századelő európai és magyar eszmeáramlatainak sokféleségét. Ez annak köszönhető, hogy Ady egy sor tévedést nem fogadott el a hozzáérkező eszmeáramlatokból, még akkor sem, ha igazságaikat elfogadta, ellentétben nem egy kortársával, aki tévedéseivel együtt tett magáévá egy-egy szellemi törekvést, világnézeti állásfoglalást. Jól bizonyítja ezt a háború kérdésében elfoglalt álláspontja. Ε vonatkozásban Ignotusszal állítja szembe. Ady átveszi a .kalapáccsal filozofáló" Nietzsche kultúrkritikáját, de nem fogadja el arisztokratikus Übermensch eszméjét, nagyrabecsüli Balázs Bélát, de nem veszi át Kierkegaardot és Schopenhauert követő irracionalizmusát, ő is specialistája a halálélménynek, de nem veszi át Balázs Béla Halál-esztétikáját, ismerte Freudot, de tanaiból nem fonnál filozófiai világnézetet. Ady forradalmiságának tartalma a tömegek forradalma, a jövő forradalma, a szocialista forradalom, a proletár forradalom és a proletár Ész győzelme. Ez az a klasszikusan tiszta eszmei mondanivaló, mely Adyt minden korok számára aktuálissá teszi, s ez az, ami által Ady össze tudja kapcsolni a forradalmár Petőfit a forradalmár József Attilával. Mert Ady sem alkuszik. Mátrai László akadémikus után először Hanák Péter kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa mondotta el t y A Szent Lélek lovagjától az Új versekig" címmel előadását, amelyben az Új versek nyitó költeményéből indult ki. Föltette a kérdést: miért követi a jelen döngetését a „megkérdtem", amely a vers kéziratában még „megkérdem" alakban szerepelt. Király István szerint: a vers a múltból indít a jelen felé, már megvívott küzdelmekről szól és reménytelenségről ad hírt. Hanák annyit módosít e magyarázaton, hogy konkrétan meghatározottnak érzi a visszautalást, befejezetlen múlt időnek, amelynek időszerűsége éppen 1905 végén sűrűsödött verssé. A továbbiakban arról szólt, hogy miféle sírásokra gondolt vissza a költő. A „magyar Ugar"-versek, az Ismeretlen Korvin-kódex margójára cikk túl közeli élmény — a kaput-
