Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
928 NÉMETH JÓZSEF elején, amikor az összeesküvés kapcsán több műszaki értelmiségi „Közösségi" tevékenységére fény derült. A rossz az volt az egészben, hogy több helyen általánosítottak, a műszaki értelmiség egészétől kezdtek visszahúzódni. Például a Dorogi Bánya ÜB értekezletére az értelmiségi tagokat nem hívták meg, amikor mégis odamentek, a munkások kijelentették: „Értelmiségiekre itt nincs szükség."131 A vidéki szervezés is komoly gondot jelentett azért, mert sok helyen értelmiségellenes hangulat ütötte fel a fejét. Debrecenben a Textilmunkás Szakszervezet textiles műszakit nem akart felvenni tagjai sorába. Különösen problematikus volt a salgótarjáni helyzet, ahol „mély szakadék választja el még a munkásokat a műszaki értelmiségtől, sőt a műszaki értelmiség egyes rétegeit is egymástól".13 2 Vagy a Standard ÜB-je ,.megnyirbálta" a kollektív szerződés által előírt műszaki értelmiségi juttatásokat.13 3 Az MMTSzSz egyetértett a két munkáspárt állásfoglalásával az ÜB-választások elhalasztását illetően is, de a fenti problémák jelentkezése mellett új gondok és akadályozó tényezők kerültek a felszínre, amiben szerepet kaptak az SZDP jobboldali tagjai is. Csepelen 1947. április 25-én művezetői értekezletet tartottak,1 3 4 amelynek fő témája az volt, hogy a Vasas Szakszervezet keretében működő szakosztályból „önálló Művezető Szakszervezetet kell létrehozni", s ebben igyekeztek megnyerni a csepeli művezetőket, akiket felszólítottak arra, hogy lépjenek ki az MMTSzSz-ből. Schaffer István szerint az MMTSzSz-ben „egy kamarai szellemben nevelt társaság akar bennünket elnyomni".1 3 5 A kísérlet nem sikerült. Körülbelül 5-6 művezető védte meg egyértelműen az MMTSzSz vezetőit, különösen a Schaffer által élesen támadott Zentai Bélát és Philip Miklóst. 120 jelenlevő közül alig akadt a jobboldali kísérletet támogató megnyilatkozás. A csepeli események érzékeltették, hogy a légkör nem a legjobb. Ezt látva a Magyar Kommunista Párt Értelmiségi Osztálya 1947. május 22-én foglalkozott a W. M. műszaki értelmiségének helyzetével. Állásfoglalásában felhívta a W. M. MKP szervezetének figyelmét arra, hogy ,.nagyobb súlyt helyezzenek a jövőben a műszaki értelmiség felé vitt aprómunkára, és nyilvánosan is ismeijék el, és foglaljanak állást az értelmiség munkájáról".13 6 Jól érzékelte az MKP a helyzetet, mert az MKP és SzDP ÜB képviselői között elmérgesedett helyzetben komoly nehézségek és hibák történtek a műszaki értelmiséggel szembeni politikában. Ugyanis 1947. június 20-án 886 műszaki értelmiségi körül pattanásig feszült a helyzet, mert két mérnököt kivezettek a gyárból.137 Az MMTSzSz 1947. június 26-i titkári ülésén a tárgyalandó napirend előtt jelentették be nagy megdöbbenés közepette az esetet. A két mérnök közül az egyik a műszaki titkárság helyettes vezetője, a másik az egyik osztály főmérnöke volt. Az MMTSzSz vezetősége azonnal jelentést kért az MMTSzSz helyi csoportjától. „Különösen elítélendő az - hangsúlyozták a június 26-i titkári ülésen —, hogy ez a kivezetés a csepeli ÜB 131 SzOT KL MMTSzSz 1947 l/H. 13 2 SzOT KL MMTSzSz 1947 l/H. 133 SzOT KL MMTSzSz 1947 l/J. - Akoli, szerződés által előírt (e pont) többletjuttatás kifizetéséhez nem járultak hozzá. 13 "SzOT MMTSzSz 1947 l/a. 13 ' Uo. 13 6 SzOT KL MMTSzSz 1947 9/a. - A Magyar Kommunista Párt Értelmiségi Osztályán a Weiss Manfréd gyár műszaki értelmiségi szervezése ügyében hozott határozatok 1947. máj. 22. 137 SzOT KL MMTSzSz 1947 l/a.
