Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 929 elnökének szobájából történt, aki a kivezetett mérnökök kérésére nem tartotta szükségesnek a beavatkozást," 13 8 (Kiemelés tőlem - N. J.) Ebben az időben az SzDP-hez tartozó Ivanics volt az ÜB elnöke. Drahos Lajos ekkor helyettes volt. Ε személyes momentumok ellenére fölvetődik a kommunisták fokozott felelőssége, akik, ha tettek is kísérleteket az üzemen belül, de nem tudtak kellően érvényt szerezni a párt politikájának. Az MMTSzSz helyi csoportjának vezetője Jurek Aurél volt, aki szintén az SzDP-hez tartozott, de gyengének mutatkozott ő is az Ivanics-féle csoporttal szemben. Az MMTSzSz titkári ülése a legmesszebbmenően elítélte a csepeli mérnökökkel történt esetet és követelte a legszigorúbb vizsgálat megindítását.139 Az MKP ezt az eseményt megelőzően igyekezett a műszaki értelmiség körében tovább erősíteni befolyását, javítani a munkát, és ezért határozták el az MKP Értelmiségi Osztályához tartozó műszaki értelmiségi csoport létrehozását. Ugyanis kezdetben egy értelmiségi bizottság irányította a munkát az értelmiség különböző csoportjai között. 1946-ban az értelmiségi bizottságnak Révai József, Lukács György, Fogarasi Béla, Horváth Márton, Zentai Béla, Weil Emil, Antal Jánosné volt a tagja.140 1947 elején létrehozták az Értelmiségi Osztályt, és a nagyobb pártszervezetekben értelmiségi felelősöket választottak. Az MMTSzSz kommunistáinak összefogására létrejött a műszaki értelmiségi csoport. A csepeli ÜB kommunista tagjai erre már támaszkodhattak volna a jobboldali egységbontó akciók visszaverésénél. Korábban ugyanis az volt a helyzet — mint erre már utaltunk —, hogy az SzDP és FKgP műszaki értelmiségi csoportjai mellett az MKP csak aktivahálózattal rendelkezett. A Kommunista Párthoz tartozó mérnökök nem képeztek külön szervezeti egységet. A jelenlegi helyzet — 1947 tavasza — viszont egyre sürgetőbben vetette fel ennek szükségességét, hogy szervezett formában együttműködve az MKP Értelmiségi Osztályával, egyre egységesebben és eredményesebben tudjanak fellépni a napirendre került, szinte létfontosságúnak nevezhető kérdésekben, amilyen például a hároméves terv, a munkaverseny mozgalom, az 1947-es országgyűlési választás volt. A kommunisták elképzeléseit a műszaki értelmiségről nagyon jól fogalmazta meg 1947 tavaszán Havas Ernő, a Műszaki Értelmiség főszerkesztője az MKP III. kerületi szervezetének műszaki értelmiségi gyűlésén, amikor azt mondta: „Mindenekelőtt azt kívánja a párt, hogy a mérnökök és technikusok forduljanak még jobban az ország problémái felé. Le kell fektetnünk a magyar tervszerű gazdálkodás alapjait. Az építés gépezetében egyformán szükség van a mérnökre és a munkásra. A műszaki értelmiségnek az ország építésében való jelentőségét senki sem vitatja többé el."141 Az MKP műszaki értelmiségi csoportjának munkáját úgy képzelték el, hogy az Értelmiségi Osztály javaslatai, kezdeményezései alapján tevékenykedik. A csoport élén 13 8 SzOT KL MMTSzSz 1947/1. 139 Az akkori feszült légkör újraértékelését így foglalta össze „Az első évek (1945-1948)" c. interjúsorozat egyikében (megjelent: Kossuth. 1970) Drahos Lajos: „Rendkívül káros volt például a gyár régi vezetőinek, köztük a már említett Korbuly Jánosnak az eltávolítása. Váratlan, valósággal népítéletet szervezve vezették ki a felizgatott munkások sorfala között a kapu elé, s hiába volt az ÜB tiltakozása (kiemelés tőlem - N. J.), nem tudtak a demagógiával, a felszított közhangulattal megbirkózni. Talán mondanom sem kell, milyen súlyos hiba volt, ez is sok kárt okozott a műszakiak és a munkások kapcsolatában" 98. 14 °P. I. Arch. 274 24/2. Az Értelmiségi Bizottság titkárságának anyagai. 141 SzOT KL MMTSzSz 1947 1/c. Mit kíván a Kommunista Párt a műszaki értelmiségtől?
