Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 927 Az MMTSzSz Központi Vezetősége határozatában kimondta: ,Azokat, akik az összeesküvésben közvetve vagy közvetlenül részt vettek, szakszervezetünkből eltávolítjuk, és a jövőben nem lehetnek többé tagok. A Központi Vezetőség azonnali hatállyal felfüggeszti azok tagságát, akik az összeesküvésben való részvétellel gyanúsítva vannak."12 5 Mistéth Endre már letartóztatása előtt12 6 lemondott az MMTSzSz-ben betöltött intéző bizottsági tagságáról. A Magyar Közösség egyik kulcsfontosságú embere, a szélsőségesen reakciós Arany Bálint — szakképzettségét tekintve gépészmérnök volt — irányította 1945 tavaszán Mistéthet az MMTSzSz-be, amikor a szakszervezet első szervező bizottsága az ország valamennyi pártját felszólította, hogy küldje el képviselőit az ideiglenes intéző bizottságba. Arany Bálintot a Független Kisgazda Párt igazolo bizottsága Honszeretet Egyesület-beli tagsága miatt nem igazolta, de a határozatot később felső utasításra nem adták ki.12 7 Az összeesküvés kipattanása után az MMTSzSz vezetőségének és tagjainak jelentős része előtt nyilvánvalóvá vált és magyarázatul szolgált az 1945—46-ban többször meginduló MMTSzSz-ellenes támadás gyökere. Mistéth egyik vallomásában úgy állította be az egész Közösséget, mint „egy kritikusan politizáló" csoportot. „Hivatalos minőségemben gyakran fogadtam négyszemközt a közösség egyes tagjait. Jó néhányszor összejöttünk különböző kávéházakban és megvitattuk a politikai helyzetet."12 8 Szoros szálak fűzték Szentiványi Domokoshoz. Különböző üzemek vezető mérnökeit - például MA VAG — tartoztatták le az összeesküvés kapcsán. Borbély Kálmánt és Rimóczy Györgyöt — a MA VAG igazgatóját, illetőleg budapesti igazgatóját — szoros szálak kapcsolták a Közösséghez. Rimóczy 1942-től a MÁVAG-on belül szervezett Magyar Közösség „Családfő"-je volt. A felszabadulás után azt a feladatot kapták, hogy a nehézipari termelést, az újjáépítést a lehető legnagyobb mértékben szabotálják mindaddig, amíg a „földalatti fővezérség átveszi a hatalmat".12 9 A Magyar Közösség vezetői felett mondott ítélet után, még 1947 nyarán is napirenden volt a kérdés az MMTSzSz-ben. Például 1947. július 26-án Menyhárt István lemondott választmányi tagságáról, mert szerinte őt az FKgP delegálta ide. Ezzel szemben az az igazság, hogy a vezetőség tagjait 1946. május 4-én az I. kongresszus küldöttei választották meg, nem a különböző pártok küldték őket. Menyhárt lemondásában a fő indító ok az volt, hogy részt vett a Közösségben, ha nem is töltött be ott vezető szerepet. A Szakszervezeti Tanácsnak elsődleges feladata az volt, hogy támaszkodva a különböző szakszervezetek baloldali tagjaira, a politikai harc e nehéz szakaszában megőrizte a szervezett dolgozók egységét. Nem lehetett megengedni, hogy az erők szétforgácsolódjanak, s ezért a napirenden levő üzemi bizottsági választásokat a két munkáspárt 1947. január 13-i megállapodása értelmében elhalasztották.130 Ez hatással volt a műszaki értelmiségre is. Mint korábban láttuk, fokozatosan növekedett szerepük és tényleges súlyuk az üzemi bizottságok munkájában, s ezen keresztül az üzemek életében. Ez a pozitív vonal törést szenvedett 1947 12 5 SzOT KL MMTSzSz 1947/11. l26 Mistéth Endre ekkor újjáépítési miniszter volt. 1947. jan. 15-én tartóztatták le. - Szabad Nép, 1947. jan. 16. 121 Vida István: Hozzászólás Kiss András könyvéhez. -Történelmi Szemle, 1970/1. 115. 128 Szabad Nép, 1947. jan. 16. 12 'Szabad Nép, 1947. febr. 5. 13 0 Szabad Nép, 1947. jan. 14. 8*
