Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 917 támasztották alá. Most, az I. kongresszus által megválasztott vezetőség támadásán keresztül akarták a kialakuló egységtörekvéseket megakadályozni. A nagygyűlést ellenzőknek idéztek a szeptember 6-i KV ülésen azokból a levelekből, táviratokból, melyek különböző üzemekből érkeztek (közel 1500 műszaki értelmiségi nevében), s követelték, hogy a nagygyűlésen ítéljék el a Szakszervezetet ért támadást. Az MMTSzSz Központi Vezetőségének megjelent tagjai - két kivétellel - állást foglaltak a mérnökgyűlés megtartása mellett, s azt is követelték, hogy a Kis Újságban nyilatkozat jelenjék meg, amely az augusztus 30-i cikket elítéli és alaptalannak tartja. A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének rendkívüli nagygyűlését a Szakszervezet Szalay utcai székházában 1946. szeptember 7-én délután fél négy órakor Fischer József, az MMTSzSz elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében az összejövetel célját ismertette, majd így folytatta: „Mikor másfél évvel ezelőtt a Szakszervezet létrejött, elsősorban azt a munkát kellett elvégezni, amit romeltakarításnak neveznek. El kellett takarítani az útból a szellemi romokat, amit itt találtunk, és ezek közé a romok közé tartoztak azok az egyesületek is, amelyek itt fennálltak."7 7 Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy mondják el kritikai észrevételeiket az MMTSzSz eddigi munkájáról. A megnyitó után Zentai Béla főtitkár beszélt az MMTSzSz eddigi küzdelmes munkájáról, melyet a mérnökökért a mérnökökkel és technikusokkal együtt végzett. Majd beszélt arról a támadássorozatról, melyet a reakció indított: ,»Általában azok a támadások, amelyek a szakszervezeti mozgalmat érik, abból az elgondolásból indulnak ki, hogy el kell választani egymástól a különböző dolgozó rétegeket, és az így elválasztott rétegekkel azután sok mindent lehet csinálni, azokat saját érdekeik ellen lehet megszervezni."7 8 Jól látta a helyzetet a főtitkári beszámoló, azt, hogy a reakció minden utat felhasznált: társadalmi egyesületeket, politikai pártokat, napilapokat stb., hogy csökkentse a szakszervezetek befolyását, és ezzel a reakció saját politikai befolyását növelje. Megrázó szavakkal ecsetelte Zentai Béla a Szakszervezet indulását. Az MMTSzSz I. kongresszusán nem volt ilyen drámai a hang. Akkor a megtett út beszámolója hangzott el, itt, 1946. szeptember 7-én a rágalmakat kellett visszautasítani: „Mi ezt az épületet azért vettük el, hogy a magyar műszaki értelmiségnek otthona legyen ... Ebbe az épületbe január 19-én, amikor még az ostrom folyt, mentünk be, és ott voltunk éjjel-nappal, bent aludtunk a földön, asztalokon, hogy a könyvtárat, a helyiségeket megmentsük. Erről mi eddig soha nem beszéltünk, soha nem írtunk, de most beszélnünk kell arról, hogy mi van az olyan felelőtlen mondatok mögött, hogy „néhány fiatalember elfoglalta a Mérnöki Kamara és a Mérnök és Építész Egylet épületét".7 9 Nehéz volt a jelenlevőknek azonnal hozzászólni. A döbbenet hatása alatt voltak mindannyian. Az elsőnek felszólaló Korda István tízezer szociáldemokrata értelmiségi nevében utasította vissza a Kis Újság rágalmait. Horváth Mihály a Szakszervezeti Tanács képviseletében arról beszélt, hogy most, amikor kezd egy kis nyugalom lenni, amikor a mérnök és munkás összebarátkozik, a reakciónak fáj a stabilizáció, a kialakuló egységfront: „Mi, a szervezett munkásság eddig is megértettük — hangsúlyozta Horváth Mihály —, hogy a műszaki értelmiség nélkül csonkák 7 7 SzOT KL MMTSzSz 1946/2. Jegyzőkönyv az 1946. szept. 7-i gyűlésről. 7 8 Uo. Itt arról beszélt Zentai Béla, hogy a Kossa-ellenes támadástól kezdve az Orvos Szakszervezetet ért támadáson át vezetett az út az MMTSzSz-ig. 7®Uo.
